Gazdaság
Önkormányzatok is tartanak kecskét
Az érdekképviselet szerint sürgősen szükség lenne egy nagy kapacitású tejfeldolgozó üzemre a tenyésztők érdekében
Nincsenek pontos adatok arról, hogy pontosan hány kecskét tartanak Magyarországon. A Magyar Juh- és Kecstenyésztő Szövetség elnökségi tagja, Nagy László a Magyar Hírlapnak elmondta: a falugazdászok 2008-as felmérése ötvenezres kecskeállományt regisztrált, a friss adatok szerint mintegy harmincezer a nyilvántartott kecskék száma. Hozzáfűzte: sokan nem regisztráltatják öt-nyolc-tíz darab kecskéjüket, ez nem kötelező, saját felhasználásra, kerítésen belül tarthatják az állatot. Nagy hangsúlyozta: a hétezer forintos állattartási támogatás csak regisztrált, egy évet már betöltött kecske után jár, és igazolni kell a megfelelő apa-állat kapcsolatot. A kecsketenyésztők pályázhatnak 15 ezer eurós fejlesztési forrásra is, a beruházást négy éven belül kell megvalósítani.
Az elnökségi tag szerint sokan nem tudnak mit kezdeni a megtermelt kecsketejjel, őstermelőként próbálják értékesíteni a kecsketejet, kecskesajtot, váltakozó sikerrel. Ezer-ezerötszáz család tart kecskét, ám csak egy része tud ebből megélni. Nagy hetente háromszáz kiló kecskesajtot állít elő a kis üzemében, ötszáz literes kádban. Száz kecskéje mintegy kétezer liter tejet ad hetente, és kapacitása alapján még három embertől tud vásárolni kecsketejet. Az Egerben élő Nagy elárulta: amikor vételre keresett tejet, csaknem százan jelentkeztek nála, még Szabolcsból is. Nagy szerint egy új, nagy kapacitású, naponta tízezer liter kecsketejet feldolgozó üzemre lenne szükség, a meglévő, nagyobb kapacitású izsáki üzem nem elégíti ki a szükségleteket. A kecsketej felvásárlási ára jelenleg 140-150 forint literenként, Nagy jelezte: ő télen akár 220 forintot is megadna literjéért, ám hiány van belőle olyankor a piacon. A kecske ugyanis makacs állat, általában áprilistól októberig tejel.
Az elnökségi tag úgy fogalmazott: „reneszánszát éli a kecskesajt”, éttermek, szállodák is vásárolják a terméket. Hozzátette: a kecskesajt és a kecskehús is igen egészséges, értékes termék. Nagy megemlítette: míg a birkahúsfogyasztás Nagy-Britanniában évente és fejenként 16 kiló, addig nálunk csupán húsz dekagramm, míg a kecskehús fogyasztása nem mérhető, csak azok fogyasztják, gyakorlatilag, akik tenyésztik az állatot. Az is igaz, hogy nem olcsó mulatság a kecskehús, szerinte kilójának az ára vetekedne a bárányéval, azaz kilója négyezer-ötszáz forintot kóstálna.
Nagy felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal gazdák is pályázhatnak jelentős, tízmilliós támogatásra, ha kecsketenyésztésbe vágnak bele. Az elnökségi tag több olyan önkormányzatról is tud, amely vagy foglalkozik kecsketartással, mint Tiszaadony, vagy most kíván ebbe a tevékenységbe belevágni.
Lakatos József, a 655 lelket számláló Tiszaadony polgármestere lapunknak elmondta: még 1999-ben, a szociális földprogram keretében, állami támogatással vágtak bele a kecsketenyésztésbe. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település önkormányzata egy pesti cégnek értékesítette akkoriban a napi nyolcvanliternyi nyers kecsketejet. Évekkel később sikerült egy pasztőrkádat venniük, és félszáraz-félkemény gomolya sajtot állítottak elő.
Lakatos József közölte: jelenleg 122 fejős kecske van a tiszaadonyi önkormányzat tulajdonában. Naponta hetven kiló kecskesajtot állítanak elő, Budapesten és több nagyvárosban is kelendő a termékük. Tavaly a nettó árbevételük 11,5 millió forintra rúgott. A közmunkaprogramnak köszönhetően most hat hölgy dolgozik a feldolgozó üzemben, de a mezőgazdaságban összesen 35 embert foglalkoztat az önkormányzat, takarmányellátás céljából húsz hektárnyi területet bérelnek, 3100 méter hosszú uborka ültetvényből pedig évi hárommillió forint a bevételük. A tiszaadonyi önkormányzat jelentkezett egy pályázatra, ahol tejüzem létesítésére és fejlesztésére akár százmillió forint is elnyerhető. A polgármester bízik abban, hogy a napokon belüli eredményhirdetés Tiszaadonyt is a támogatottak között sorolja fel. Tiszaadony megállapodott Csengersima önkormányzatával, ahol százötven kecskét tartanak, hogy háromszázra bővítik az állomány létszámát, a tejet pedig a tiszaadonyi üzem megveszi tőlük. Lakatos hangsúlyozta: a cél, hogy naponta 140 kiló kecskesajtot állítsanak elő, és minél több ember számára adjanak munkalehetőséget.
Az elnökségi tag szerint sokan nem tudnak mit kezdeni a megtermelt kecsketejjel, őstermelőként próbálják értékesíteni a kecsketejet, kecskesajtot, váltakozó sikerrel. Ezer-ezerötszáz család tart kecskét, ám csak egy része tud ebből megélni. Nagy hetente háromszáz kiló kecskesajtot állít elő a kis üzemében, ötszáz literes kádban. Száz kecskéje mintegy kétezer liter tejet ad hetente, és kapacitása alapján még három embertől tud vásárolni kecsketejet. Az Egerben élő Nagy elárulta: amikor vételre keresett tejet, csaknem százan jelentkeztek nála, még Szabolcsból is. Nagy szerint egy új, nagy kapacitású, naponta tízezer liter kecsketejet feldolgozó üzemre lenne szükség, a meglévő, nagyobb kapacitású izsáki üzem nem elégíti ki a szükségleteket. A kecsketej felvásárlási ára jelenleg 140-150 forint literenként, Nagy jelezte: ő télen akár 220 forintot is megadna literjéért, ám hiány van belőle olyankor a piacon. A kecske ugyanis makacs állat, általában áprilistól októberig tejel.
Az elnökségi tag úgy fogalmazott: „reneszánszát éli a kecskesajt”, éttermek, szállodák is vásárolják a terméket. Hozzátette: a kecskesajt és a kecskehús is igen egészséges, értékes termék. Nagy megemlítette: míg a birkahúsfogyasztás Nagy-Britanniában évente és fejenként 16 kiló, addig nálunk csupán húsz dekagramm, míg a kecskehús fogyasztása nem mérhető, csak azok fogyasztják, gyakorlatilag, akik tenyésztik az állatot. Az is igaz, hogy nem olcsó mulatság a kecskehús, szerinte kilójának az ára vetekedne a bárányéval, azaz kilója négyezer-ötszáz forintot kóstálna.
Nagy felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal gazdák is pályázhatnak jelentős, tízmilliós támogatásra, ha kecsketenyésztésbe vágnak bele. Az elnökségi tag több olyan önkormányzatról is tud, amely vagy foglalkozik kecsketartással, mint Tiszaadony, vagy most kíván ebbe a tevékenységbe belevágni.
Lakatos József, a 655 lelket számláló Tiszaadony polgármestere lapunknak elmondta: még 1999-ben, a szociális földprogram keretében, állami támogatással vágtak bele a kecsketenyésztésbe. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település önkormányzata egy pesti cégnek értékesítette akkoriban a napi nyolcvanliternyi nyers kecsketejet. Évekkel később sikerült egy pasztőrkádat venniük, és félszáraz-félkemény gomolya sajtot állítottak elő.
Lakatos József közölte: jelenleg 122 fejős kecske van a tiszaadonyi önkormányzat tulajdonában. Naponta hetven kiló kecskesajtot állítanak elő, Budapesten és több nagyvárosban is kelendő a termékük. Tavaly a nettó árbevételük 11,5 millió forintra rúgott. A közmunkaprogramnak köszönhetően most hat hölgy dolgozik a feldolgozó üzemben, de a mezőgazdaságban összesen 35 embert foglalkoztat az önkormányzat, takarmányellátás céljából húsz hektárnyi területet bérelnek, 3100 méter hosszú uborka ültetvényből pedig évi hárommillió forint a bevételük. A tiszaadonyi önkormányzat jelentkezett egy pályázatra, ahol tejüzem létesítésére és fejlesztésére akár százmillió forint is elnyerhető. A polgármester bízik abban, hogy a napokon belüli eredményhirdetés Tiszaadonyt is a támogatottak között sorolja fel. Tiszaadony megállapodott Csengersima önkormányzatával, ahol százötven kecskét tartanak, hogy háromszázra bővítik az állomány létszámát, a tejet pedig a tiszaadonyi üzem megveszi tőlük. Lakatos hangsúlyozta: a cél, hogy naponta 140 kiló kecskesajtot állítsanak elő, és minél több ember számára adjanak munkalehetőséget.