Önkéntes lesz a magáncsődeljárás

– Miért van szükség a KDNP szerint a magáncsődre?

– Valós élethelyzet, hogy valakinek összeomlanak a pénzügyei, és képtelen visszafizetni az adósságait. Ilyen esetben önkéntes alapon lehetne egy külső, pénzügyi szakértőkből álló stáb segítségét kérni a családi csődvédelemben. Természetesen csak az erről szóló törvény hatálybalépését követően. Fontos eleme a konstrukciónak az imént említett önkéntesség, mivel az adós majd lemond pénzügyi önállóságáról, vágyairól és igényei nagy részéről, ráadásul akár évekre is. Ugyanakkor esély teremtődne az újrakezdésre. Elképzeléseink szerint a magáncsőd azokra vonatkozna, akiknek negatív vagyonuk lesz, vagyis az adósságuk meghaladja a vagyonukat.

– Milyen anyagi elmaradásokra, követelésekre terjedne ki a magáncsőd?

– Döntően fogyasztói tartozások kerülnek a fókuszba. Így pél­dául rezsitartozás, személyi kölcsönök, áruhitelek vagy éppen bankkártya-tartozások. A felmérések azt mutatják, hogy az egyik tartozás vonzza a másikat, sajnos sok kicsi adósság sokra megy.

– Mikortól lépne hatályba a magáncsőd intézménye?

– Legkésőbb 2016-tól, de elképzelhető a fokozatos hatályba léptetés is.

– Támogatja a nagyobbik kormánypárt a KDNP-s felvetést?

– Pozitívan fogadták a fideszes képviselők az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket, s mivel az Európai Unió tizenegy országában már működik a magáncsőd, Magyarországon is hatékony lehetne. Például javulhatna a fizetési fegyelem. Idetartozik, hogy egyelőre a kormány sem alakította ki az álláspontját, tehát semmi sem dőlt még el.

– Mekkora társadalmi igény van rá?

– A bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása átszabja a korábbi, fizetési terhekkel sújtott magyarországi helyzetet. Most számoljuk át újból, hogy mekkora lesz majd az érintettek köre. Ha egyébként a gazdag nyugat-európai országokban is működik a modell, hazánkban is van létjogosultsága.

– Tény, hogy Nyugat-Európában a magáncsőd felkapott konstrukció. Árulja el, hogy milyen példát lehet átvenni?

– Létezik az angolszász modell, valamint a kontinentális. A mi javaslatunk a kontinentális modellen alapul, a németországihoz áll közel. Utóbbinak az a lényege, hogy hosszú távú, kiszámítható megoldást kaphat az érintett, de a hitelezők sem járnak rosszul. Úgy tartjuk, hogy jobb egy biztos követelésrész, mint a bizonytalan egész. A fentivel szemben az angolszász országokban akár egy év után megszabadul tartozásától az adós.

– Milyen szervezetekkel egyez-tettek?

– A Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, végrehajtókkal, civilszervezetekkel, közjegyzőkkel.

– Hol tart a koncepció?

– Immár az Igazságügyi Minisztériumnál van a tervezet. A tárca szakértői dolgozzák majd ki a végső verziót. Természetesen még további egyeztetésekre is sor kerül, például a bankokkal vagy a követeléskezelőkkel is. Elképzelhető, hogy a pénzügyi intézményeknek is lesz olyan javaslatuk, amely bekerülhet a jogszabályba.

- A bankokra mintegy ezermil­liárd forintos terhet ró a devizahitelek forintosítása. Mekkora áldozattal járhat a magáncsőd bevezetése?

– Az alapkoncepció az, hogy akinek van hajlandósága és anyagi képessége arra, hogy a lehető legtöbbet fizessen vissza tartozásából, az az életben kapjon egy második lehetőséget is. Gyakorlatilag ez a hitelezőknek, vagyis a bankoknak is az érdekük. Jóval többet kaphatnak vissza a követelésükből, mint jelen helyzetben. Ugyanakkor ez egy törvény általi eljárás lesz, amelyben nem korlátlan, csak bizonyos mértékű adósság elengedésére kerülhet sor. Nyugat-Európában sem csak azért vezették be a magáncsődöt, mert csupán az adósoknak kedvezett volna, hanem mert a hitelezők számára is előnyös megoldás.

– Van már a tartozásra vonatkozó alsó és felső határ?

– Valószínűleg néhány százezer forintos alsó limitet kell létrehozni, különben a működési költségek nem fedezik majd az eljárást. Másrészt nem akarunk több tízmillió forintos vagyonokat sem megmenteni. Jelenleg erről is folynak az egyeztetések. Annyi publikus, hogy legfeljebb néhány milliós adósságra vonatkozna majd a családi csődvédelem.