Olcsóbb lesz az állam finanszírozása

Jelentős változásokat jelentett be jegybanki eszköztárában a hét elején az MNB. A jegybank ezentúl korlátozza a kéthetes betét elhelyezését az ügyfelei (a kereskedelmi bankok) számára, és új, három hónapos betéti instrumentumot vezet be, hogy ösztönözze a bankokat az állampapír-vásárlásra. Az új formulák egyik legfontosabb következménye az lehet, hogy a magyar államadósságot a hazai kereskedelmi bankok nagyobb mértékben fogják finanszírozni.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) üdvözli a jegybanki eszköztár változását, és úgy látja, hogy az MNB által az önfinanszírozási program keretében június 2-án bejelentett intézkedések összhangban állnak az adósságkezelési stratégia céljaival és így a közjó irányába mutatnak – rögzítette közleményében az ÁKK, amely szerint a változások segítik a devizaadósság részarányának további csökkentését, s ez javítja az ország kockázati megítélését. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója korábban lapunknak úgy nyilatkozott, az a cél, hogy az államadósság húsz százaléka a lakossághoz kerüljön, mert a kamatjövedelmet belföldi szereplők kapják meg.

„Közérdek valósul meg az MNB által bejelentett monetáris intézkedéssel, így ugyanis még olcsóbb lesz az állam finanszírozása” – mondta a Portfoliónak Patai Mihály. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint „az őzeknek persze alkalmazkodniuk kell a vadászati szabályok” megváltozásához, így a banki likviditásmenedzsmentnek át kell alakulnia, egyes külföldi anyabankoknak pedig felül kell vizsgálniuk országkockázati korlátaikat, és ez akár tőkekövetelményeiket is megváltoztathatja.

Hogy mennyire befolyásolhatja a jegybanki döntés a bankok eredményét, egyelőre nehéz megbecsülni. A Portfolio összeállításából kiderül az is, hogy a kéthetes jegybanki kötvények tavalyi betétté alakítása után nem volt meglepetés a jegybank bejelentése. Alapvetően módszertani változásról van szó, a monetáris transzmisszió „szíjának” megváltoztatását jelenti a három hónapos jegybanki betétre mint irányadó instrumentumra történő átállás – húzta alá a Portfoliónak Patai Mihály. Szerinte a jegybank három nagy intézkedéssorozatából – a kamatpálya megváltoztatása, a növekedési hitelprogram és az önfinanszírozás erősítése – a harmadikba illeszkedik ez.

Az MNB bejelentését értékelte a The Wall Street Journalnak Csányi Sándor, az OTP Bank első embere is. Az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta, egyetért az MNB törekvésével, hogy csökkentse az ország külső sérülékenységét, azonban hozzátette: „a lépés nem teszi könnyebbé az életünket, de megpróbálunk együtt élni vele. Hosszú távon megéri a befektetőknek, ha Magyarország visszatér a befektetésre ajánlott kategóriába. Ez pedig előbb-utóbb csökkenti a kockázati költségeket is.”

Alapvetően megértéssel fogadták a jegybank nagy jelentőségű lépéseit a piaci elemzők is: annyi „finom” észrevételt tett a Merryll Lynch, hogy az időzítés talán nem volt tökéletes.