OECD: Jelentősen gyorsul jövőre a magyar gazdaság bővülése

NGM: Az OECD előrejelzése egybeesik a magyar kormányéval

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) várakozása egybeesik a magyar kormány véleményével, miszerint jövőre a gazdasági növekedés erősödik, az uniós források ismételten rendelkezésre állnak és a növekedés meghatározó motorja a belföldi magánfogyasztás lesz - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára Párizsból telefonon az MTI-nek.

Balogh László megjegyezte: az OECD is a magyar gazdasági növekedés gyorsulását várja jövőre, ugyanakkor a szervezet lassabb növekedéssel számol, mint a kormány, valamint az Európai Bizottság, amely őszi előrejelzése a helyettes államtitkár szerint lényegesen közelebb áll a magyar hivatalos állásponthoz, és jobban fedi a valóságot. Hozzátette azt is, hogy az OECD mostani előrejelzése még nem vette figyelembe a múlt heti munkáltatói adócsökkentési intézkedéseket. 

Az OECD jelentésében kitér arra is, hogy a tagállamoknak milyen gazdaságpolitikai lépéseket érdemes tenniük, tekintve, hogy a nemzetközi kereskedelem erős lassulása és a külső környezet nem támogatják igazán sem az OECD térség, sem az eurózóna növekedését.     Balogh László rámutatott: a szervezet olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek határozottan egybecsengenek a magyar kormány utóbbi öt évben folytatott gazdaságpolitikai irányvonalával. A javaslatok között szerepel például a munkát terhelő adók átcsoportosítása a fogyasztási típusú adókra, az állami beruházások növelése, valamint rövid távú adócsökkentési intézkedések, amelyek a munkahelyteremtést segítik és a növekedést rövid távon serkentik, mindezt az államadósság növelése nélkül. Még a társasági adó csökkentését is említi az OECD - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve, amikor a külső környezet nem volt támogató, a magyar kormány hasonló lépéseket tett.

Balogh László szerint Magyarország helyzete különbözik a tagállamok többségétől, mivel gazdasági növekedése meghaladja az OECD és a eurózóna átlagát is, folyamatosan csökken az államadósság mértéke, valamint az egyik legnagyobb mértékben Magyarországon bővült a foglalkoztatás. Most az országnak elsősorban hosszú távú, strukturális kihívásokkal kell szembenéznie, mint a versenyképesség és a termelékenység növelése, amelyekben már számos kormányzati kezdeményezés történt - mondta.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai feltörekvő térség jövő évi kilátásairól összeállított, hétfőn ismertetett átfogó előrejelzésükben 2016-ra 1,9 százalékos, jövőre pedig már 2,9 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban. Ez javított előrejelzés, a ház eddig a magyar hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékos bővülésével számolt 2017-ben. A prognózis javítását a Morgan Stanley elemzői elsősorban a költségvetési politika feszességének oldódásával, a növekedést támogató likviditási környezettel és a javuló hitelpiaci kondíciókkal indokolták.

Hozzátették, hogy a jelenlegi makrofolyamatok a háztartási szektor fogyasztásának élénkülését is segítik az elmúlt évek gyenge teljesítménye után, és a háztartási fogyasztáshoz a támogató munkapiaci környezet is "egészséges" hátteret nyújt. Mivel a fogyasztás hosszú ideig korlátozott volt, az élénkülési folyamat még mindig a normalizálódási szakaszban jár, ami azt jelentheti, hogy jelentős mértékű, eddig visszafojtott kereslet "szabadulhat rá" a piacra, és a fogyasztás végre utolérheti a térségi gazdaságokra jellemző szintet.

A ház szerint a háztartási szektor ezután megjelenő költekezése a következő években folyamatos támogatást nyújt majd a gazdasági növekedéshez. Mindehhez járul, hogy az elmúlt évek egyik kulcsfontosságú mozzanataként folyamatosan javul a magyar gazdaság költségvetési pozíciója. Ennek egy része ciklikus javulás volt a bevételi oldalon, egy részét az adózási fegyelem javulása - a gazdaság kifehérítése. A javuló költségvetési pozíció és a szilárd fizetésimérleg-helyzet volt a két legfontosabb indoka annak, hogy Magyarország államadós-osztályzatát az idén mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő - a Moody's Investors Service, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings - visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába.

A Morgan Stanley elemzői szerint a legutóbb bejelentett társadalombiztosítási és társaságiadó-intézkedések nyomán egyértelmű, hogy a ház által az idei évre várt 1,4 százalékról nőni fog a GDP-arányos államháztartási hiány, de a következő két évben sem haladja meg a 3 százalékos felső határt. A cég 2017-re 2,5 százalékos, 2018-ra 2,3 százalékos államháztartási deficitet vár Magyarországon. Úgy vélik, e pro-ciklikus költségvetési ösztönzés a feszes munkapiac környezetében azzal a kockázattal jár, hogy tovább hevül a munkapiaci helyzet. A cég kitart azon előrejelzése mellett, hogy az infláció a következő negyedévekben meghaladja a várakozásokat: a ház elemzői 2017-e 2,6 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsítenek a 2 százalékos piaci konszenzus helyett.

Mivel a magyar gazdaság növekedése eddig elmaradt a várttól, és az infláció is egyelőre messze jár az MNB céljától, a magyar jegybank enyhítésre hajló alapállása igencsak logikus, és összhangban van más jegybankok alapállásával. Jövőre azonban a növekedés és az infláció is várhatóan erőteljes lendületre kap, miközben a költségvetési politika lazul. E környezetben a Morgan Stanley várakozása szerint jó esély van arra, hogy az MNB jelenlegi enyhe alapállásának fenntartása akkor már nehezebbé válik, de a magyar jegybank nagy valószínűséggel nem követi szorosan e fejleményeket az alapkamat normalizálásával. 

Más nagy londoni házak is azt jósolták új prognózisaikban, hogy az MNB várhatóan nem sieti el a kamatemelést. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szerint az MNB legalább 2018 közepéig, de valószínűsíthetően inkább 2018 végéig fenntartja 0,90 százalékos alapkamatát, jóllehet a béremelésről a kormány és a szociális partnerek között minap létrejött megállapodás akkor már várhatóan felfelé ható nyomást gyakorol az inflációra. A ház ennek ellenére is kétségesnek tartja, hogy a jegybank a 2018 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt kamatemelésről döntene. Ha szükségessé válik a monetáris szigorítás, az MNB azt várhatóan más eszközökkel, például a kamatfolyosó kiigazításával vagy a betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső határának eltörlésével oldja meg - jósolják a JP Morgan szakértői.