Nyolc százalékkal emelkedtek a nettó bérek áprilisban

A 0,2 százalékos áprilisi inflációt is tekintetbe véve a reálkeresetek emelkedése alig maradt el a nettó bérek változásától.

A versenyszférában - szintén a közfoglalkoztatottak nélkül - 5,1 százalékos volt a bruttó keresetek növekedése és 6,7 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, míg a költségvetési szektorban 13,3, illetve 15,0 százalékos volt a növekedés. A keresetek növekedésére a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt - állapította meg a KSH.

A versenyszférában alkalmazásban állók száma egy év alatt 78 ezerrel, 4,1 százalékkal nőtt áprilisig - derül ki a KSH adataiból, a költségvetési szektorban csökkent az alkalmazottak létszáma. A közfoglalkoztatásban 25 ezerrel (13,6 százalékkal) voltak többen, amivel létszámuk meghaladta a 210 ezret áprilisban.

A prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttatások nélkül számolt bruttó átlagkeresetek 5,8, a nem rendszeres kifizetések 14,0 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisit nemzetgazdaság átlagban, míg a versenyszférában 4,7, illetve 8,0 százalékos növekedést mért a KSH.

Áprilisban a bruttó átlagkereset 264 471 forint volt, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 280 040 forint. A teljes nemzetgazdaságban 175 874 forint volt a nettó kereset.

Az iparban 305 ezer forint volt a havi bruttó munkajövedelem áprilisban, az építőiparban 200 ezer, a mezőgazdaságban 206 ezer forint. A pénzügyi, biztosítási szektorban 666 ezer, az infokommunikációban 512 ezer volt a bruttó kereset, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén azonban csak 171 ezer forint.

Az oktatásban 271 ezer, a humán egészségügyben 238 ezer, a szociális ellátásban 112 ezer forint volt a bruttó átlagbér áprilisban, míg a közigazgatásban, védelmi szolgálatoknál és a kötelező társadalombiztosítás területén 347 ezer forint.

A közfoglalkoztatottak áprilisi bruttó keresete 79 ezer forint volt teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, ami mintegy 3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál - közölte a KSH.

Cseresnyés Péter: már több mint 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés

Már több mint 3 éve, 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés, a keresetek nominálisan és reálértékben is emelkedtek - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

Cseresnyés Péter kiemelte: az elmúlt 4 hónapban 7,5 százalékos volt a reálbér emelkedés. A köz- és a versenyszférában is jelentős volt a béremelkedés - tette hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendkívül alacsony infláció miatt a bérek nominálisan és vásárló értéküket tekintve azonos mértékben emelkedtek. A pénzügyi területeken volt a legmagasabb, a mezőgazdaságban pedig a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset - mondta az államtitkár. Az év további részében is béremelésre számítanak, például a versenyszférában, ugyanis a kereskedelemben a munkaerő megtartása miatt a munkáltatók már emelték a fizetéseket. Várhatóan ez a tendencia a versenyszféra más területein is folytatódik majd - fogalmazott Cseresnyés Péter.

Az NGM kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a versenyszférában - a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál - rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 áprilisához képest. A magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a vállalkozásoknál és a közszférában megvalósuló béremeléseknek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon - írták.

Ismertették, hogy január-áprilisban a bruttó kereset 256 500, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 170 600 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 177 700 forintra becsüli a statisztikai hivatal, a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 274 100, a költségvetési intézményeknél 263 500, míg a nonprofit szervezeteknél 244 000 forint volt a bruttó keresetek átlaga az év első harmadában.

A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés mindhárom szektorban kiemelkedő mértékű, így a vállalkozási szférában 6,6 százalékos, a költségvetési szférában 12,2 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,6 százalékos volt a január-április hónapok átlagában - írta a gazdasági tárca közleményében.

Elemzők: 5,4-6 százalékkal nőhetnek idén a bérek

Az év egészére 5,4-6 százalékos bruttó bérnövekedésre számítanak az MTI-nek kedden nyilatkozó elemzők, akik szerint a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés fő motorja a következő időszakban.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint az idén 5,4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7 százalékos nettó növekedést eredményezhet. Úgy vélte, egyebek mellett az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.  Úgy vélte, a várakozásoknál gyorsabb volt az áprilisi, 6,4 százalékos a bruttó bérnövekedés.

Mint írta, 2013 óta az idei év végéig kumuláltan csaknem 18 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedés üteme azonban ennél akár jóval nagyobb is lehet az elemző szerint, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék közeli mértékben is emelkedhetnek - vélekedett.

Az első négyhavi bér-, valamint létszámstatisztikái élénk gazdasági növekedésre utalnak, amelyek megerősítik Suppan Gergely szerint, hogy az első negyedéves gyenge GDP adatokat egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés. Ezt tükrözik, hogy a gyenge első negyedéves ipari és építőipari adatok ellenére 3,3 százalékkal, illetve 2,8 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma az év első négy hónapjában - fejtette ki.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem, és ő is úgy véli, hogy az év során elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés fő motorja. A személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékpontos csökkenésének és a családi adókedvezmény emelkedésének is köszönhetően a nettó bérek 8 százalékkal emelkedtek áprilisban - ismertette. A 0,2 százalékos inflációs rátát is figyelembe véve a nettó reálbérek növekedési üteme elérte a 7,8 százalékot - írta az elemző.