Gazdaság

Nyílik a lakáspiaci árolló

A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint minden tényező a kereslet élénkülésének irányába mutat, Budapesten jövőre lehet tetőzés az új építésű ingatlanok esetében

Gyorsult a lakásárak emelkedése a fővárosban és a nagyobb településeken. A községekben viszont lassulás tapasztalható.

Az első félévben erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 16,2 százalékkal, Budapesten pedig 20,2 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat – adta hírül tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi lakáspiaci jelentésében. Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője ezzel kapcsolatban a távirati iroda beszámolója szerint tegnap elmondta: Budapesten az előzetes számítások alapján a harmadik negyedévben 5,9 százalékkal nőttek a lakásárak, ami 23,9 százalékos éves növekedési ütemet jelent. Idén a reál lakásárak 11,5 százalékkal, nominálisan 15,2 százalékkal emelkedhetnek országosan. A lakáspiacon újra nyílik az árolló, a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az áremelkedés, míg a községekben lassulás volt tapasztalható a június végi adatokat a 2017 végiekkel összevetve. Budapesten 15,6 százalékról 20,2 százalékra, a városokban pedig 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt a dinamika, míg a községekben 16,9 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött éves szinten. A községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak már csak 22 százalékát teszik ki a főváros átlagának, a vidéki városokban tapasztalt árszint pedig 37 százalékát, amíg ezen értékek 2012-ben – amikor a legkisebb árkülönbségek voltak tapasztalhatók – rendre 47 és 62 százalékot mutattak. A négyzetméterárak a községekben tavaly a budapestiek 25 százalékát tették még ki.

A jelentés kitér arra, hogy a budapesti újlakás-piacon a tervezett átadásokat vizsgálva 2019-ben lehet tetőzés, erre az évre mintegy 15,7 ezer új lakás átadása várható, 2020-tól azonban visszaeshet a kínálat, az új átadások száma háromezerre csökkenhet. A jegybank kimutatása szerint a hazai lakáspiacon minden tényező a kereslet élénkülésének az irányába mutat. A háztartási szektor vagyoni helyzetének javulása, valamint az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagymértékben emelte, ami a hosszú távú jövedelmi kilátások mellett pozitív képet fest a várható lakáspiaci keresletről. Idén nemcsak a lakásvásárlási kedv, de a korszerűsítési szándék is új erőre kapott.

A hitelintézetek lakáscélú hitelkibocsátása 2018 első felében csaknem 40 százalékkal bővült éves alapon, de a fogyasztási hiteleken belül is egyre meghatározóbb a lakáscél. A kamatfelárak jelentősen csökkentek a vizsgált időszakban, aminek hatására a kamatfixált hitelek átlagos felára elérte a változó kamatozású hitelekét. A lakáspiac kínálati oldala továbbra sem tud lépést tartani az erős kereslettel, amit jól mutat, hogy a fejlesztés alatt álló fővárosi új lakások előértékesítettsége folyamatosan növekszik, és 2018 harmadik negyedévében 68 százalékot tett ki. Másrészt a piaci szereplők az új lakások iránti gyakorlatilag kifogyhatatlan keresletről számoltak be, és megjelent az előrehozott érdeklődés is a piacon.


Röviden

Adatokat kért be az elmúlt napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci szereplőktől a lakástakarék-pénztári törvény módosítása – az állami támogatás megszűnéséről – előtti ügyfélrohamról. A lakástakarék-pénztáraknak arról kell beszámolniuk, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal – közölte a távirati irodával Windisch László, az MNB alelnöke. A jegybank vezetése szerint alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot. Az alelnök közölte: a törvénymódosítás előtti napokban a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg.

Megerősítette a jegybank a rendszerszinten jelentős belföldi pénzintézetek éves felülvizsgálatában a tavalyi eljárás során azonosított nyolc intézmény minősítését, amelyekre többlet-tőkekövetelmény vonatkozik. A magyarországi székhelyű pénzintézetek közül a rendszerszinten is jelentős társaságok számára a jegybank csődvalószínűséget mérséklő tőkepuffert írt elő 2017-től kezdődően. A 0,5 és 2 százalék közötti többlet-tőkekövetelményt fokozatosan vezetik be 2020-ig. A nemzetközi gyakorlattal összhangban álló ütemezés elegendő felkészülési időt biztosít a megfeleléshez, emellett erősíti a pénzügyi stabilitást és segíti az egészséges hitelezést.

Az előző havi deficitből szeptemberre pozitívra fordult az ország folyó fizetési mérlege és 230 millió euró – egy euró 323 forint – aktívumot mutatott, ami 354 millió euró javulást jelent az előző hónaphoz képest – adta hírül tegnap a távirati iroda a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előzetes havi adataira hivatkozva. Az uniós tőkeátutalások összege is 85 millió euróval, 370 millió euróra nőtt augusztushoz viszonyítva, így az ország külső pénzügyi pozíciójának jellemzésére alkalmazott mutató, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegével leírt finanszírozási képesség a külfölddel szemben szeptemberben 396 millió euróra emelkedett az előző havi 168 millió euróról.

A Magyar Nemzeti Bank 12 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy budapesti magánszemélyre, mert engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújtott, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan portfóliókezelést. A magánszemély a vele kapcsolatba kerülő befektetőktől meghatalmazást szerzett arra, hogy kizárólagosan kezelje az értékpapírszámlájukon levő pénzösszegeket. A jegybank kiemelte: az ügyfeleknek csak a megfelelő engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatójuk számára tanácsos átengedni az értékpapírszámlájuk feletti rendelkezési jogot, kizárólag akkor, ha már portfóliókezelési szerződést kötöttek vele.