Nyerhetne Magyarország az olimpia megrendezésével

Az olimpiai játék olyan grandiózus sportesemény, amely hosszú távon meghatározza a régió fejlődését, gazdasági teljesítményét. A játékok legfontosabb bevételét a jegyeladások, a közvetítési jogok, valamint a szponzorszerződések képezik – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) jelentéséből, amely rámutat arra is, minél több lépéssel előre gondolkodik egy kandidáló város, annál kisebb az esélye a kudarcnak. A nagy kérdés, hogy mi történjen a tömeg távozása után.

Az igénybevétel hirtelen csökkenése sem befolyásolhatja jelentősen a létesítmények fenntarthatóságát, a közlekedési vonalak kihasználását.

Pozitív példa az 1992-es nyári játékoknak otthont adó Barcelona, ahol kiemelt fejlesztési célokat valósítottak meg az olimpia apropóján. Elkészültek a várost elkerülő körgyűrűk, felújították a repteret, alapjaiban szervezték át a tömegközlekedési rendszert, kizöldültek és esztétikusabbak lettek a közparkok. Összességében ötven éve tervezgetett, halogatott álmokat valósítottak meg néhány év leforgása alatt.
Vagy itt van Kína példája: az ország 2002 és 2006 között negyvenmilliárd dollárt fordított csak az infrastruktúra fejlesztésére és a szükséges létesítmények kiépítésére. Ebből megkétszerezték Pekingben a metróvonalak hosszát, létrehozták az elővárosi vasúthálózatot, új repteret építettek és felújították, fejlesztették az úthálózatot is. Az olimpiával összefüggő befektetések a gazdaságban végbement invesztíciók tizenöt százalékát tették ki 2002 és 2008 között. Peking mindebből azóta is profitál. Sydney is az élbolyban van a 2000-es olimpia megrendezése óta.

A britek esete is tanulságos: London mintegy tizenötmilliárd dollárt fordított az olimpiai park létrehozására és Kelet-London rehabilitációjára, amelybe hidak, közművek felújítása is beletartozott a közlekedés fejlesztése mellett. Így a korábban elmaradott városrész megújult.

Az atlantai olimpiai falu sem áll üresen: tízezer egyetemi diák költözött oda. A fellendülés a rendező város mellett a magántőkének is érdeke: az infrastruktúra, ezen belül például a közlekedés fejlesztése alapjaiban javítja egy-egy régió gazdasági lehetőségeit, fejlődésének ütemét.

A legfőbb mutatószámok

- 36 hektáros olimpiai falu épülne
- 20 ezer P+R parkoló létesülne
- 54 ezer hivatalos személy
- 17 ezer sportoló és kísérő
- 45 ezer önkéntes
- 22 ezer újságíró érkezne hazánkba
- 500 ezer külföldi turista
- 1 000 0000 magyar néző
- 130 milliárdos turisztikai bevétel
- 774 milliárd forint rendezési összeg
- 7000 forint/év/lakos költség
- 595 forint/hó/lakos költség

Hatalmas beruházások Budapesten

Jelentősen átváltoznának Budapest egyes régiói, utak létesülnének, a közlekedés korszerűsödne.

A Fővárosi Közgyűlés pár napja támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszín-kiválasztási javaslatot. Az olimpiai stadion és park a Rákóczi hídtól délre, a pesti oldalon épülhetne fel. Itt lennének az atlétikai versenyek. A stadion a játékok idején hatvanezer főt tudna befogadni, azt követően tizenötezer fősre bontanák vissza. Az olimpiai falu ettől délre, a csepeli hídig terjedő, közel 36 hektáros területre kerülne.

A jelenlegi csepeli HÉV-vonal az előzetes tervek szerint megszűnne, helyette – más nyomvonalon – villamos menne a szigetre. A sínpályát százötven méteres szakaszon helyeznék át, de átraknák az itt lévő vasúti pályát is. Megépülne a Galvani híd. Az olimpiá­tól függetlenül megépült vagy megépülő helyszínek között szerepel az új Puskás Ferenc Stadion, Ferencváros stadionja, az Illovszky Rudolf Stadion, a DVTK miskolci pályája, a székesfehérvári Sóstói Stadion, a debreceni nagyerdei stadion és a Főnix Csarnok, a győri, szegedi és veszprémi aréna, a Dagály uszoda, a Széchy Tamás Sportuszoda. Budapesten az eddig felsoroltak mellett helyszín lenne a Hungexpo területe, a Városliget, az Óbudai-sziget és a Margitsziget egy-egy része, a Normafa környéke és Lágymányos is. Az északi és déli sporthelyszíneket a Hungária körút mint olimpiai körút kötné össze, valamint hajójárat közlekedne a helyszínek között. A fontosabb útvonalakon, például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a várossal összekötő gyorsforgalmi úton VIP-sávokat hoznának létre a résztvevők számára. Ezen a helyszínen a kötöttpályás kapcsolat kialakítása is szerepel a tervekben. A fővárosban Olimpiai Expressz buszjáratok járnának, és húszezer ideiglenes P+R parkolót alakítanának ki az M1-es, M7-es, valamint az M5-ös autópálya bevezető szakasza mellett. Az utóhasznosítás jegyében a médiaközpontból irodapark, az olimpiai faluból lakóterület, kollégium, illetve az életpályamodellekhez köthető lakások lennének.

A budapesti olimpiát, ha elnyerjük a rendezés jogát, 2024. július 19. és augusztus 4. között rendeznénk.