Nyerésre állnak az amerikaiak az olajárháborúban

A jelenlegi amerikai szabályok tiltják a kőolajexportot, de ez alól az LNG és a kondenzált (ultrakönnyű olajtermékek) kivételt képeznek, mint ahogy a csereügyletek is, amikor nehéz kőolajat vásárolnak könnyű olajért. Az amerikai finomítók a latin-amerikai és Perzsa-öbölbeli nyers kőolaj feldolgozására vannak berendezkedve, míg a palaolaj-termelők által kitermelt olaj nem ebbe a kategóriába tartozik.

Az amerikai palaolaj-kitermelés, amely az elmúlt öt évben az olajpiaci kínálat növekedésének a motorja volt szemben a hagyományos kitermelési módokkal, rugalmasan reagál a keresletre. Mivel az alacsonyabb beruházási szinten működő szárazföldi kutak viszonylag egyszerűen leállíthatók és újraindíthatók.

A technológia fejlődésével átalakultak a palaolaj-kitermelés gazdaságossági mutatói, és a korábbi évekhez képest a megtérülési szintek is lejjebb kerültek. Az amerikai szárazföldi kutak nyereségessége is változó: egyes telepek csak 90 dollár feletti olajár mellett képesek profitot termelni, míg mások akár már 30 dolláros világpiaci ár esetén is nyereségesek.

A viszonylag könnyen kitermelhető területeken kisebb számban, de nagyobb hozamú kutakkal folytatódnak majd a fúrások, vélik olajipari elemzők. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az olajárak csökkenésének hatására esett a működő kutak száma az Egyesült Államokban.

A tavaly októberben üzemelő 1609 kút közül január végén már csak 1223 működött, és szakemberek szerint számuk az év végére ezer alá fog csökkenni, ami rövid távon a termelés visszaesésével jár, de ez sem befolyásolja jelentősen kínálatot középtávon. Az árkorrekció csak átmeneti időre és nem véglegesen vet véget ennek a kínálati „bulinak” - olvasható a Nemzetközi Energiaügynökség héten megjelent középtávú előrejelzésében.

A párizsi székhelyű szervezet azzal számol, hogy a világ kőolaj-kitermelése 2020-ra 5,2 millió hordóval bővül, ami lassabb növekedési ütem a korábbi prognózisoknál. Ez azt jelenti, hogy 100 millió hordóra nő a világ kitermelése, miközben a keresleti oldalon nem várható jelentős élénkülés.

Az árak stabilizálódásával (2015-ben átlagosan 55 dolláros, 2020-ra 73 dolláros hordónkénti olajárral számol az IEA) az amerikai kitermelők részesedése a növekményből emelkedik és a piacra kerülő olajtöbblet legnagyobb hányada a tengerentúli piacról érkezik. 2020-ra a napi kitermelés 14 millió hordóra bővül, ami 2,2 millióval magasabb a jelenlegi szinteknél.


Az elmúlt napokban meglehetősen széles skálán mozogtak az árbecslések. A Citigroup 20 dolláros olajár becslésével szemben megjelent egy 200 dolláros prognózis is. Az amerikai bank előrejelzését a jövőben várható kínálati többletre és a növekvő készletszintekre alapozta. A 200 dolláros prognózist a lapunk által megkérdezett szakértők irreálisnak nevezték.

Mindez rossz hír a kőolajpiacot évtizedekig uraló kartell (OPEC) és persze az alacsony olajárak miatt súlyos gazdasági helyzetbe kerülő országok számára, mint Venezuela és Irán és Oroszország számára, hiszen az IEA prognózisából is világossá válik, hogy a 100 dolláros árak nem fognak visszatérni egyhamar.

Oroszország esetében nem túl optimista a párizsi székhelyű szervezet. Becslésük szerint öt év múlva a jelenleginél félmillió hordóval, 10,4 millióra esik az orosz kitermelés a nyugati szankciók és a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt. Sok beruházás a források hiánya miatt elmarad, ezért Oroszország lehet a legnagyobb vesztese a következő évek olajpiaci fejleményeinek.

Az OPEC és a kartellen kívül álló olajtermelők között több évtizede fennálló szerep megváltozott, állítja az IEA. Amíg korábban a nem OPEC-államok számíthattak a kartellre, hogy az áreséseknél a kvóták csökkentésével válaszolnak, addig ez a piacot uraló elosztási rend már nem érvényes. Az OPEC már nem képes betölteni kiegyensúlyozó szerepét és egyre kisebb befolyása lesz az árakra. A kartell piaci részesedése a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 30 százalékra esett a válság előtti 40 százalékról, a nyugati kereslet visszaesésének és az amerikai kínálat növekedésének köszönhetően.

A legnagyobb orosz olajtermelő, a Rosznyefty vezetője az OPEC-et tette felelőssé azért, hogy az elmúlt hat hónapban felére csökkent a kőolaj ára. A szervezet novemberben szinten tartotta napi 30 millió hordós olajkitermelési kvótáját , amire a piac megrendült és a nyersolaj ára még meredekebb esésnek indult. "Az OPEC egysége megbomlott, és bizonyos esetekben a szervezet figyelmen kívül hagyja egyes tagok érdekeit" – mondta Igor Szecsin.

Az olaj keresleti piaca is megváltozott. Tavaly a fejlődő országok felhasználása először haladta meg a fejlett országokéit. Az OPEC kitermelői az ázsiai piac felé tekintenek, de a technológiai fejlődésnek köszönhetően az ország gazdasági növekedéséhez képest arányában véve kevesebb energiára lesz szükség Kínában. A szigorú energiahatékonysági vállalások miatt Európában is lassabb ütemben nő az olaj iránti kereslet. Ezt támasztja alá egy friss statisztika is, amely azt mutatta, hogy az EU energiafogyasztása tavaly az 1990-es évek elejének szintjére csökkent.