Gazdaság

Nyereségre számít az MKB

Független hitelminősítői elismerést kapott a pénzintézet a sikeres szanálásáért, már a tőzsdére készül

Nem csak mi mondjuk, hogy sikeres volt az MKB szanálása, hanem a Moody’s is – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Balog Ádám, a bank vezérigazgatója. A vállalati üzletágban 2015 végéhez képest már az idén tíz-tizenöt százalékkal szeretnék növelni hitelállományukat, 2019 végéig pedig bevezetik a bank részvényeit a pesti tőzsdére.

Balog Ádám 20160806
Balog Ádám száz százalékban támogatja a tőzsde stratégiáját (Fotó: Varga Imre)

- A szanálás után szinte azonnal értékesítették az MKB-t. Önök sikeresnek mondják az eljárást, de mit szólt a piac és mit az Európai Unió?

- Az Európai Bizottság és tanácsadóként a JP Morgan végig támogatta a folyamatot, így közben nem is volt kérdés, hogy megfelelünk-e a szakmai és az uniós előírásoknak. Nem csak mi mondjuk, hogy sikeres volt a szanálás, hanem ezt állítja a nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s is. Ez azért is szép bizonyítvány, mert egy független és tekintélyes globális pénzügyi szervezet vélekedése.

- Hogy áll össze az MKB Bank tulajdonosi szerkezete?

- A Metis Magántőkealap negyvenöt, a Blue Robin Investments harminc-, míg a Pannónia Nyugdíjpénztár tízszázalékos részesedéssel bír, valamint a munkavállalók is tulajdonossá válnak a bankban tizenöt százalék erejéig.

- Ha a dolgozók is részvényesek, akkor ön is, vezérigazgatóként tulajdonos?

- Úgy fogalmaznék, hogy újszerű az MRP szervezetünk, mint motivációs eszköz, amelynek tagjai lehetnek a bank munkavállalói. A szervezet hitelt vesz fel, és ebből vásárol saját jogon tizenöt százaléknyi részvényt. Közvetlen tulajdonossá tehát senki sem válik.

- Ha tőzsdére kerül az MKB, jó üzlet lesz részvényesnek lenni?

- Megerősítem, hogy az MKB részvényeit 2019 végéig vezetjük be a Budapesti Értéktőzsdére. A tőzsdei bevezetés kapcsán majd az MRP-részvények értékesítése után elért hozamból, az előbb említett szervezeten keresztül szerezhetnek részesedést az érintett munkavállalók.

- Privatizáció után az új tulajdonosok megszabtak-e új stratégiát, esetleg felül kell-e írni üzleti tervüket?

- Érvényben marad a stratégiánk és az üzleti tervünk is. Míg a lakossági banki területet digitalizációval kívánjuk erősíteni, a vállalati üzletágban a kis- és középvállalkozói szegmensre igyekszünk fókuszálni.

- Tervezik-e a kilépést a nemzetközi piacra?

- Egyelőre a hazai piacra összpontosítunk, de olyan gyorsan változik a világ, hogy digitális platformok segítségével, azaz fizikai jelenlét nélkül is meg lehet jelenni a globális pénzpiacon.

- Visszatérve a tőzsdére, ön tagja a BÉT igazgatóságának is. Milyen jövőt jósol a hazai tőkepiacnak?

- Száz százalékban támogatom a Budapesti Értéktőzsde idén meghirdetett új stratégiáját, miszerint a nagyvállalati kör mellett a kkv-szektor bizonyos szereplőinek is ott a helyük a börzén. Nagy fejlődés előtt áll a BÉT, lelkes és szakmailag képzett a menedzsment, természetesen hatalmas munka hárul rájuk. A tőzsde a magyar gazdaság egyik növekedési potenciálja.

- Vezető bankárként egyetért-e az MNB részéről azzal a felvetéssel, hogy túl sok a bank Magyarországon.

- Pontosabban az MNB azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nyolc nagybank helyett öt nagybank is elegendő lenne. Természetesen mi szeretnénk ebbe a kategóriába tartozni a jövőben is.

- Milyen a viszony a jegybankkal, ahol korábban alelnök volt?

- Abban az értelemben nagyobb a jegybanknak a beleszólása az MKB működésébe, hogy a szanálás és a privatizáció kapcsán az Európai Bizottság felé vállalt kötelezettségeink betartása a Magyar Nemzeti Bank felelőssége is.

- Mondjon néhány számot, amelyet célul tűztek ki.

- Vállalati üzletágban a múlt esztendő végéhez képest mar az idén tíz-tizenöt százalékkal szeretnénk növelni hitelállományunkat, lakossági fronton pedig tovább folytatjuk az új kihelyezések növelését. Egyébként négymilliárd forintos adózás előtti nyereséggel zártuk az első negyedévet annak köszönhetően, hogy 2014-hez képest három-, míg a tavalyi esztendőhöz képest egymilliárddal kevesebb működési költségből gazdálkodtunk az év első részében. Az év egészében pedig pozitív eredményre számítunk.


A hazai nagybank története dióhéjban

Az 1950-ben alapított MKB (Magyar Külkereskedelmi Bank) létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Az 1987-es bankreform során az MKB teljes körű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott. Mind az MKB, mind az egész hazai bankrendszer szempontjából kiemelt jelentőségű esemény volt a bank 1994-es privatizációja, az első hazai nagybanki magánosítás. A privatizáció több lépcsőben valósult meg: főtulajdonos a Bayerische Landesbank lett. A 2008-as globális krízisig az MKB töretlen üzleti fejlődést mutatott fel. A Bayerische Landesbank 2014. július 24-én bejelentette, hogy értékesíti az MKB-ban fennálló részesedését a Magyar Államnak 2014 szeptember végéig. Az MKB Bank hosszú időn át masszív veszteséget okozó, problémás portfólióval rendelkezett, leginkább az ingatlanprojekt-finanszírozás területén voltak óriási mínuszok. Az ebből fakadó kockázatok vezettek a szanáláshoz.