Novemberben 1,1 százalék volt az infláció

Tartható az inflációs cél
Megvalósulhat a konvergenciaprogramban jelzett 0,4 százalékos éves inflációs cél, ennél nagy valószínűséggel nem lesz magasabb az áremelkedés az idén - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a friss inflációs adatokat kommentálva. Hozzátette, nincs meglepetés a novemberi 1,1 százalékos inflációs adatban, rendkívül visszafogott inflációs mozgás kezdődött. Január-novemberben éves szinten 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – ismertette. A gazdasági növekedéssel, a bérkiáramlás fokozódásával az infláció lassú növekedése várható – jelezte. Az alacsony infláció a családok, nyugdíjasok, jövedelmek reálértékét őrzi, a vállalkozások is jól járnak ezzel, mivel kiszámítható a környezet.

Január-novemberben az árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk, és a szolgáltatások drágultak egy év alatt.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: jelentősebb árváltozás nem történt egy fogyasztási főcsoportban sem. Hozzátette: az látszik, hogy az élelmiszerek ára a tej, tejtermékek felvásárlási árának növekedése miatt nőtt. A dohánytermékek szeptemberi jövedéki adójának emelése még nem jelent meg a mutatóban, mert a régi készletek vannak forgalomban, így az év végéig jelentősen nem emeli az inflációt - mondta. Az üzemanyagok ára november elején csökkent, emiatt havi alapon árcsökkenést mértek, de éves alapon emelkedett az üzemanyagok ára. Decemberben is volt már emelés, az év végéig emelkedés várható a tavaly decemberivel ellentétben.

A karácsonyi akciók miatt az év végéig több árucikkre is árcsökkentés lehet majd jellemző. Az első 11 havi infláció 0,3 százalék lett, a hátralévő egy hónap ezen jelentősen nem fog változtatni - vélekedett.

Tavaly novemberhez viszonyítva az élelmiszerekért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a cukor ára 16,3, az étolaj ára 3,9, a csokoládé és kakaó ára 3,2 százalékkal a tej ára 0,9, a tejtermékekkel együtt 1,4 százalékkal nőtt. Csökkent viszont a sertéshús ára 8,2, a tojásé 3,5, a baromfihúsé 2,8 százalékkal.

Átlag felett drágultak a dohányáruk - 4,3 százalékkal - és a szolgáltatások, 1,8 százalékkal. A szolgáltatások között a lakbérek 3,1, a háztartási szolgáltatások 3,0 százalékkal emelkedtek, a TV-előfizetés 6,2, a szerencsejáték 5,0 százalékkal drágult, de a postai tarifák is 2,4 százalékkal emelkedtek.

Az egyéb, azaz a gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek ára 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a járműüzemanyagoké 0,6 százalékkal. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott.

A tartós fogyasztási cikkekért 0,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Októberhez viszonyítva novemberben az élelmiszerekért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a tejért 2,4, a sajtért 1,5, az étolajért 1,3, a sertéshúsért 0,9 százalékkal.

Csökkent 1,6 százalékkal a csokoládé és kakaó, 0,7 százalékkal a száraztészta és 0,5 százalékkal a liszt ára.

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 0,8 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkekért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a járműüzemanyagokért 1,1 százalékkal.

Elemzők: továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban
Nem okozott meglepetést a novemberi inflációs adat az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, a béremelések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Az éves átlagos infláció 0,4 százalék közelében alakulhat, a novemberi szám érdemben nem módosítja az idei inflációs kilátásokat a Takarékbank, az ING, és a CIB Bank elemzői szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: a friss adatok alapján 2016-ban a kormány idei konvergenciaprogramjában szereplő előrejelzésnek megfelelően alakulhat az infláció.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a tavalyi átlagos infláció -0,1 százalékos volt, idén 0,4 százalékos átlagos inflációra számítanak. Decemberben részben bázishatások, az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció 1,8 százalékra emelkedhet, a jövő év végére pedig megközelítheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018 előtt, ami tartósan lehetővé teszi az alacsony kamatszint tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását - vélekedett.
Hozzátette: jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének elemzése szerint az adatközlés igazán komoly meglepetést nem okozott, folytatódik az áremelkedés fokozatos gyorsulása. Az éves bázisú inflációt felfelé hajtotta az élelmiszerek áremelkedése, miközben átlag felett drágult a szeszes italok és dohányáruk termékköre. Hozzátette: az év végéig tovább erősödő inflációra számít, ami megközelítheti a 2 százalékot is. Az év végi áremelkedést az üzemanyagok drágulása vezérelheti, figyelembe véve a dollár erősödését és az olajárak felfutását. Az év egészében 0,5 százalék körüli átlagos éves inflációt vár.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint az infláció még mindig jelentősen elmarad a 3 százalékos jegybanki céltól és abszolút értékben is alacsonynak mondható, de az emelkedő trend már egyértelmű. Az éves átlagos infláció 0,4 százalék közelében alakulhat, a novemberi adat érdemben nem módosítja az idei inflációs kilátásokat. Ezzel együtt a monetáris politikai kilátások változására sem számít - tette hozzá. Az év/éves inflációs ütem 2013 szeptemberében 1,4 százalékos volt, azóta most először fordult elő 1 százalékot meghaladó árindex.
Közlése szerint 2017 elején folytatódhat az emelkedő trend, az első negyedévre már 2 százalék fölötti év/éves árindexet valószínűsít és a jövő évi átlag is 2 százalék közelébe ugorhat.
Az NGM kiemelte: a tartósan alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok, illetve a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is értékálló, ami támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését.