Növekvő foglalkoztatottság, csökkenő munkanélküliség+VIDEÓ

A KSH adatai szerint 39 ezerrel kevesebb munkanélküli volt a három hónap átlagában, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta éves szinten 1,0 százalékponttal csökkent.

A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 21 ezerrel 152 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal 6,1 százalékra csökkent július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest.

A munkanélküli nők száma 18 ezerrel 141 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal 6,7 százalékra mérséklődött.

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,9 százalékponttal 16,7 százalékra csökkent, bár a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak, valamint az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,6 százalékponttal 5,6 százalékra, utóbbiaké 1,0 százalékponttal 5,4 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,9 hónapról 19,3 hónapra nőtt; a munkanélküliek 49,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A munkanélküliség Dél-Dunántúl kivételével mindegyik statisztikai régióban csökkent. Nyugat-Dunántúlon az egy évvel korábbinál 1,3 százalékponttal alacsonyabb, 3,2 százalékos volt a ráta, míg Észak-Alföldön az 1,3 százalékpontos javulás ellenére is 10,2 százalékos volt a munkanélküliség. Összességében a legjobb és a legrosszabb mutatóval rendelkező régió közötti különbség nem változott, 7,0 százalékpont - közölte a KSH.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint szeptember végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 10,1 százalékkal 342 ezerre csökkent.

KSH: 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliség július-szeptemberben

A munkanélküliek száma 293 ezer volt július-szeptemberben, ezzel a munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent az egy hónappal korábbi 6,7 százalékról - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

A KSH adatai szerint 39 ezerrel kevesebb álláskereső volt a három hónap átlagában, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta éves szinten 1,0 százalékponttal csökkent.

NGM-államtitkár: öt év alatt 555 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

A 2010-es kormányváltás óta 555 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a növekedés döntően a versenyszférában következett be, ahol 332 ezerrel dolgoznak többen, mint öt éve - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán, Budapesten. 

Az államtitkár hozzátette: öt év alatt 64,8 százalékra javult a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról, míg a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékra csökkent az öt évvel ezelőtti 11,6 százalékról. Jól látszik a foglalkoztatás terén is, hogy működnek a magyar reformok - jelentette ki az államtitkár. A rendszerváltás óta nem volt ennyi embernek munkája Magyarországon, mint most - tette hozzá.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a tervek szerint 2015 végén indul a Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése - támogató szolgáltatások című kiemelt projekt és a hozzá kapcsolódó pályázat, amelyre 7,3 milliárd forintot különített el a kormány. A programban részt vevő, a társadalmi és üzleti céllal egyaránt rendelkező, úgynevezett "társadalmi vállalkozások" képzési- és bértámogatásban részesülhetek a vállalkozásfejlesztést, üzleti fenntarthatóságot, valamint munkanélküliek és inaktívak foglalkoztatását elősegítő tevékenységekhez.         

Cseresnyés Péter kitért az október elején indult, a 25 év alatti álláskeresők és inaktívak foglalkoztatását támogató, Út a munkaerőpiacra elnevezésű programra is. A 102 milliárd forintból megvalósuló, 2018 végéig tartó projekt segítségével mintegy 96 ezer álláskereső esélyei javulhatnak, csaknem 50 ezren helyezkedhetnek el az elsődleges munkaerőpiacon és nagyságrendileg ugyanennyi ember képzése valósulhat meg a következő években - ismertette.    

Elemzők: a vártnál kedvezőbb lett a munkanélküliségi ráta

A vártnál kedvezőbb lett a július-szeptemberi munkanélküliségi ráta - hívták fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt adatai alapján az Erste és a Takarékbank makroelemzői, akik idénre 6,9-7 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát várnak. 

Barczel Vivien, az Erste makroleemzője az MTI-nek elmondta, hogy a munkanélküliségnél a nyári csökkenő trend meg szokott torpanni, július-szeptemberre azonban ez nem történt meg, a vártnál kedvezőbb lett a munkanélküliségi ráta. A szakértő szerint ez elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető, mert a statisztikai hivatal adatai szerint 226 ezer ember dolgozott így, az összes foglalkoztatott 5,3 százaléka.

Az Erste elemzője szerint azonban az év hátralévő részében kissé emelkedhet a ráta a szezonális hatások miatt. A közfoglalkoztatottak számának előrejelzése azonban bizonytalanságot hoz az előrejelzésbe, mert ha marad a nyáron regisztrált létszám, az tompíthatja a szezonális hatásokat - tette hozzá Barczel Vivien.

Kiemelte: 2015-ben átlagosan 7 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak, jövőre pedig ennél alacsonyabb, 6,5-6,6 százalék lehet az állástalanok aránya. A 2016-ra várt jobb adat mögött Barczel Vivien szerint a gazdasági teljesítmény javulása, valamint a versenyszférás foglalkoztatás bővülése állhat majd. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén kiemelte, hogy a vártnál erőteljesebben csökkent a munkanélküliség. Kifejtette: a szezonális hatásoknak megfelelő mértékben, 13 800-zal nőtt a foglalkoztatás a június-augusztusi átlaghoz képest. Egy év alatt több mint 116 ezerrel, 4,265 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami a rendszerváltás óta nem látott szint. A foglalkoztatottak számának növekedése részben a közfoglalkoztatottak több mint 52 ezres növekedésének köszönhető, de a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, hogy az elsődleges munkaerő-piacon is mintegy 49 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. 

A munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban Suppan Gergely kifejtette: kedvező, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma 77 400-zal emelkedett, így a nem aktívak száma 3 millió alá, 2,979 millióra csökkent. 

A Takarékbank elemzője szerint a szakemberhiány fokozódására utal, hogy az iparban és az építőiparban is csökkent a foglalkoztatotti létszám növekedésének üteme, az építőiparban például 6400-as növekedés volt, szemben az első két negyedévben mért 20-20 ezres bővüléssel. 

Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel szemben kiugróan, több mint 101 ezerrel bővült a foglalkoztatás a szolgáltatások területén, ezen belül a piaci szolgáltatóknál 37 300-zal emelkedett a létszám. A szakértő szerint bíztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. 

Úgy vélte, a szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. Idén így 6,9 százalékra, jövőre pedig 6,5 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról.