Növekszik a szállodaépítési kedv

– Egy, a napokban megjelent felmérés szerint a fővárosban több száz ötcsillagos és egy-két ezer alacsonyabb kategóriájú szállodai szobával lesz több két éven belül. Minek köszönhető ez a robbanásszerű építkezési kedv?

– A gazdasági és pénzügyi válságot követően Magyarországon nagyon sok szálloda csődbe ment, mert nem tudták a korábban felvett hiteleiket visszafizetni, így felszámolói kezelésbe vagy éppen banki tulajdonba kerültek. Az elmúlt négy évben – a nemzetközi irányokat követve – jelentős növekedés volt tapasztalható a beutazó és a belföldi turizmusban egyaránt. Ezt a növekedést segítette az attrakciók bővülése és a Szép-kártya. Az általunk ismert szállodai építkezési kedvet talán néhány projektnél látványosnak tartom, de semmiképp sem robbanásszerűnek. A nagy nemzetközi szállodaláncok jelentkezése – tisztelet a kivételnek – még várat magára. Az egyik oldalon Budapest növekvő ismertsége, népszerűsége, vonzereje, a várható nagy sportesemények, az új budapesti kongresszusi központ 2019-re tervezett nyitása, Budapest olimpiai pályázata ösztönzi a szállodaépítési kedvet, ugyanakkor a szállodaipar még mindig nincs a remélt fenntartható növekedési pályán. Különösen vidéken nehéz tartósan nyereségesen működtetni szállodákat a még mindig nem elegendő kereslet, a túlzott adók és a dráguló munkaerő, illetve a súlyos szakemberhiány miatt.

– Egyre gyakrabban választanak hazai célpontot a kikapcsolódni, feltöltődni vágyók. Miért olyan népszerűek vidéken a wellness- és a gyógyszállodák?

– A nívós fürdők, a gyógyturisztikai szolgáltatások, a családok számára megfelelő elhelyezést és programokat kínáló szállodák vonzzák a vendégeket, a korábbi üdülési csekk, majd a megújult Szép-kártya pedig jelentős keresletet generál nemcsak a szezonban, hanem egész évben, különösen hétvégeken. Hét közben ezek a szállodák gyakran céges rendezvényeknek, továbbképzéseknek adnak otthont, bár ezt a szegmenst erőteljesen sújtja a magas reprezentációs adó. A Szép-kártya, amelynek forgalma tavaly kilencvenmilliárd forint volt, fontos tényezője a turizmus növekedésének, segíti a munkavállalók rekreációját, ösztönöz hazánk jobb megismerésére, és jelentős gazdaságpolitikai eszköz is a vidék fejlesztésében.

– Hogyan kapcsolódik a Modern városok program a vidéki szállodaépítésekhez? Milyen lehetőségek rejlenek benne?

– A Modern városok program keretében megvalósuló szállodák akkor lesznek nyereségesek, fenntarthatók, ha az önkormányzatok és a turisztikai vállalkozók képesek lesznek folyamatosan megfelelő mennyiségű és jól költő keresletet generálni, tehát fontos, hogy ne csak városi büszkeségként, trófeaként legyenek ott.

– Valóban munkaerőhiánnyal küzd a hazai szállodaipar a szakképzett dolgozók elvándorlása miatt?

– A hazai szállodaipar és vendéglátás már a szolgáltatások színvonalát veszélyeztető súlyos szakemberhiánnyal küszködik az egész országban. Sajnos ezek a vállalkozások rossz jövedelmezőségük révén nem tudnak magas fizetést kínálni, ezért is jelentős a szakemberek elvándorlása.