Nőtt a beruházások volumene

A negyedik negyedévi nagy növekedés az előző negyedévi 6,7 százalékos visszaesés után elsősorban a költségvetési szervek beruházásainak köszönhető, ahol 70 százalékos volt a növekedés, míg a vállalakozások körében 6,2 százalékkal csökkent a beruházások volumene. A KSH szerint jelentős mértékben, 90 százalékkal nőttek a beruházások a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban, 40 százalékkal az oktatásban, és 35,8 százalékkal a művészet, szórakoztatás, szabadidő statisztikai körében. Döntően az év végi európai uniós forrásokból megvalósult gép- és berendezés-vásárlásoknak köszönhetően az egészségügyben 110,0 százalékkal nőttek a beruházások és az év egészében 40,4 százalékkal emelkedtek, holott az első háromnegyed évben még 9,0 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakától.

A feldolgozó iparban 7,1, az építőiparban 6,5, a mezőgazdaságban 29,3 százalékkal elmaradtak a beruházások a 2014 utolsó negyedévétől.

A KSH adatai szerint a kereskedelem és gépjárműjavítás terén a beruházások 4,2 százalékkal csökkentek a negyedik negyedévben és 8,8 százalékkal a múlt év során. A szállítási, raktározási ágazatban az év első háromnegyedében már 8,2 százalékkal meghaladták a fejlesztések az előző év azonos időszakáét, és a negyedik negyedévi 7,4 százalékos eséssel együtt 2,0 százalékos növekedés volt 2015-ben. Az idegenforgalom szárnyalása ellenére a szállásadó-vendéglátó iparban a negyedik negyedévben 19,5, az egész évben 17,9 százalékkal kevesebb beruházás volt, mint 2014 azonos időszakában.

A pénzügyi biztosítási üzletágban a negyedik negyedévben 26,2, az egész évben 7,8 százalékkal nőttek a beruházások, az ingatlanügyletek terén viszont 2,7, illetve 6,9 százalékos lemaradás volt.

2015-ben a beruházások 0,6 százalékos növekedésén belül 4,1 százalékkal nőttek a gépberuházások, míg az építési beruházások 2,3 százalékkal elmaradtak az előző évitől. Az év egészét tekintve is a költségvetési szervek beruházásainak 37 százalékos növekedése eredményezte az emelkedést, a vállalkozásoknál 1,7 százalékkal csökkentek a beruházások. A közigazgatás, védelem terén 49,3, az oktatásban 20,2, százalékkal haladta meg a beruházások volumene 2014-est.

A feldolgozóiparban az előző évi 9,6 százalékos növekedés után 6,0 százalékkal csökkent a beruházások volumene, az energiaszektorban viszont 21,0 százalékos növekedés volt - közölte a KSH.

Varga Mihály: tovább nőttek a beruházások tavaly

A 2014-es kiugróan jó év után tavaly is növekedni tudtak a beruházások - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán hétfőn, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. 

A miniszter kiemelte, tavaly az év végére megélénkültek a beruházások, elsősorban az oktatásban, egészségügyben, közigazgatásban történtek olyan fejlesztések, amelyek jelentős lendületet adtak a magyar gazdaság növekedésének. Hozzátette, az állami beruházások mellett jelentős növekedés volt az energia- és az infokommunikációs beruházásokban a negyedik negyedévben.

Az üzleti beruházások élénkítéséről Varga Mihály elmondta: sokat várnak a lakásépítési, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásával indult programoktól, amelyek jelentős összeggel segítik az új lakások építését és vásárlását.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, arra számítanak, hogy a következő hónapokban a vállalkozói szférában az infokommunikációhoz, digitalizációhoz kötődő fejlesztések nőni fognak, ahogy az energia-beruházások is. Emellett a kormányzati várakozások szerint el tud indulni ebben a fél évben az építőipar növekedése, az év második felében már komolyabb bővülést várnak a csok-tól - mondta el Varga Mihály.

Elemzők: az állami pénzből nőttek a beruházások

A beruházások tavalyi utolsó negyedéves növekedése elsősorban a kormányzati szektor által finanszírozott projekteknek és az uniós pénzeknek köszönhető az MTI-nek nyitalkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik idén év végére várnak újabb emelkedést az ágazatban.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint számítani lehetett a beruházások növekedésére tavaly az utolsó negyedévben, mert a kormányzat felpörgette az európai uniós pályázatok kifizetését. Hozzátette: idén az első két negyedév várhatóan gyengén alakul, az év vége felé azonban javulhat a kép.

Németh Dávid szerint összességében a múlt év egészében elért 0,6 százalékos többlet alacsony, ám nem jelent meglepetést az év során megjelent viszonylag gyenge adatok miatt. A részletes adatok azt mutatják, hogy sok szektorban leálltak a beruházások, az azok közel felét megvalósító, legalább 50 embert foglalkoztató vállalkozásoknál 6,2 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. A szállítási és raktározási területen 7,4, a feldolgozóiparban 7,1, a szálláshely-szolgáltatásoknál 19,5, a kiskereskedelem és gépjármű-javítás esetében pedig 4,2 százalékos volt a visszaesés - ismertette az elemző.

Ugyanakkor az uniós forrásokhoz köthetően az állami beruházások meglódultak: a költségvetésben 70 százalékkal növekedett a beruházási teljesítmény. A humán-egészségügyben és a szociális ellátásban 110 százalékos volt a többlet, de 90 százalékkal nőttek a beruházások az úgynevezett közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban.

Elmondta, egyelőre nehéz megmondani, hogy az idén miként alakulnak a beruházások. A fő kérdés az elemző szerint, hogy sikerül-e az uniós kifizetéseket kellő mértékben felgyorsítani. Az is látszik, hogy a kormányzat és a jegybank különböző programokkal igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne legyen visszaesés. Szintén fontos kérdés, hogy az építőipar várható fellendülése mekkora lökést ad majd a beruházásoknak - tette hozzá Németh Dávid.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a beruházások stagnáltak 2015-ben, ami gyenge teljesítmény az előző évekhez képest, hiszen 2013-ban 6,9 százalékkal, 2014-ben pedig 19,4 százalékkal nőttek a beruházások. Az adatok alapján egyértelmű: a beruházásokat elsősorban az EU-s pénzek, illetve a költségvetés által finanszírozott projektek hajtották 2015-ben, míg idén kismértékű zsugorodás jöhet. Kitért arra, hogy az utolsó negyedéves növekedési ütem jelentősen felülmúlta az első három negyedévben látott értékeket, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a 2015-ös év végéig gyorsított ütemben lehetett lehívni az EU-s támogatásokat, illetve a költségvetés jelentős önerővel járult hozzá különböző EU-s támogatásokhoz kötődő projektek finanszírozásához.

Megjegyezte, egyelőre nem látni, hogy honnan érkezne olyan impulzus, ami a versenyszférában kialakult beruházási űrt betöltené. Hozzátette: a részletes beruházási adatok megerősítik a véleményüket, hogy idén a GDP-növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása, másodsorban pedig a külkereskedelem fogja hajtani, míg a beruházások idén kismértékben zsugorodhatnak. Idén az év egészére átlagosan 2,2 százalékos GDP növekedési ütemet várnak - jelezte.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén kiemelte: a növekedés az előző EU-ciklus tavaly év végi záráshoz kapcsolódott, mivel a költségvetésben 70 százalékkal nőttek a beruházások, miközben a vállalkozásoknál csökkenést mértek. Hozzátette: idén, a korábbi EU ciklus forrásainak intenzív lehívását követően, visszaesnek az uniós források, azonban a korábbi számításokhoz képest kisebb mértékben. Mivel az új EU-ciklus forrásainak 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálja, a vállalatok beruházásai élénkülhetnek, amit a javuló belső kereslet támogathat.

Suppan Gergely, az állami beruházások visszaesése miatt, idén mintegy 1,5-2 százalékos csökkenésre számít a beruházások területén. Az új lakások áfájának csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése érdemben támogathatja a lakásberuházások felfutását, ennek pozitív hatása azonban inkább jövőre lesz érezhető. Jövőre az új EU-ciklus forrásainak lehívása is intenzívebbé válhat, így jövőre a beruházások növekedése meghaladhatja a 3 százalékot - vélekedett.