Nem volt sikeres évük a méhészeknek

A csapadékos tavaszi és nyári időjárás a méhészeknek is nagy károkat okozott – mondta a Magyar Hírlapnak Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

A tavasz elején még kedvező kilátásokkal kezdték a szezont a méhészek. A szakember rámutatott: a méhek jól vészelték át a telet, a vegetációs időszak gyorsan megindult. Korán virágzott a repce, amelynek vetésterülete magas volt. A méhészek már korán ki tudták telepíteni a méheket a repceföldek mellé, maga a termés is jó minőségű és viszonylag magas lett. A szezonban a repcét az akácfa virágzása követi, hazánk akácméz nagyhatalom. Ebben az évben azonban nem volt szerencséjük a hungarikum növényünkkel a méhészeknek. Az akácrügyek egy részét a márciusi fagyos időjárás károsította, majd azt követően áprilisban is előfordultak problémát okozó hideg éjszakák. Májusban egy ciklon okozott gondot: a sok csapadékkal és erős széllel járó ítéletidő jelentős kárt okozott a fákban.

A napraforgó vetésterülete hatszázezer hektár felett alakul az idén, amely nagy területnek számít az előző évekhez képest. A méhészek öröme azonban ennél a növénynél sem lehet felhőtlen, mivel az ország több pontján nem vándoroltak rá a méhek az ültetvényekre. A napraforgónál az is problémát okoz, hogy az új, egyre gyorsabban elterjedő hibrid vetőmagokból kifejlődött növény nem ad megfelelő mennyiségű nektárt. Hársból és selyemkóróból is alacsony mézmennyiségre számítanak a szakemberek.

Mészáros László rámutatott: összességében nagyon kedvezőtlenül alakult a szezon. A sokévi átlag méztermés Magyarországon átlagosan 22-25 ezer tonna, 2014-ben a szakemberek mindössze 17 ezer tonnára számítanak. Az alacsony termés nagy gondot okoz a termelőknek, még az átlagosnál jóval magas felvásárlási árak sem ellensúlyozzák a bevételkiesést. Az akácméz felvásárlási ára eléri kilogrammonként az 1600 forintot, de a vegyes mézért is kilónként 850-870 forintot kapnak a termelők.

A legrosszabbul a fiatal gazdák jártak, mivel nekik üzleti tervet kellett készíteniük, emellett az állomány szaporítását is vállalniuk kellett. A sok csapadék miatt nincs rajzás, a lerajzott méhek pedig már nem termelnek mézet. Mészáros László hangsúlyozta: súlyos a probléma, ezért az OMME korábban a Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult, vis maior kérelmet nyújtott be. A károsultak támogatásával kapcsolatban még folyamatban vannak az egyeztetések. A méhészek számítanak a kormány támogatására.