Gazdaság
Nem változtatott az alapkamaton a jegybank
Tartósan alacsonyan maradhat a kamatszint
A monetáris tanács kamatdöntés után kiadott keddi közleményében kiemelte, hogy a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, kamatdöntő ülésén változatlanul, 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A keddi döntéssel az alapkamat már a negyedik egymást követő hónapban maradt rekordalacsony szinten, 1,35 százalékon. Matolcsy György MNB-elnök a júliusi kamatdöntő ülés után jelentette be, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
Monetáris tanács: az alapkamat szintje és a laza monetáris kondíciók fenntartása összhangban van az inflációs cél elérésével
A monetáris tanács megítélése szerint a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság megfelelő mértékű ösztönzésével - olvasható a tanács kamatdöntés után kiadott keddi közleményében. A monetáris tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció továbbra is számottevően a jegybanki cél alatt alakul.
Maradhat az alacsony kamatszint
Az Erste elemzői szerint szerint legalább 2016 végéig változatlanul hagyhatja a monetáris tanács az irányadó rátát a jelenlegi 1,35 százalékon. Ugyanakkor nem tartják teljesen kizártnak, hogy 2016 második negyedévében újra kamatcsökkentésbe kezdjen a monetáris tanács. Utóbbit támogathatja a vártnál gyorsabban lassuló magyar gazdaság, az EKB további lazítása, illetve, ha a Fed kamatemelési ciklusa a vártnál kevésbé lesz agresszív.
Mivel az MNB a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten szeretné tartani az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem konvencionális eszközökre irányul, mondta Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. A szakértő szerint a jegybanknak azt is figyelembe kell vennie, hogy az Európai Központi Bank (EKB) december 3-án további lazítási programsorozatot jelenthet be, ezért az Equilor szerint a nem hagyományos lazítási eszközöket 2016 első hónapjaiban vezetheti be az MNB.
A bejelentendő nem konvencionális lazítási eszközök Kiss Mónika szerint közép- és hosszútávon valószínűleg gyengítik majd a forintot. Várakozásai szerint 2016-ban a 320 feletti régiókban mozog majd a forint, de rövid távon inkább a szokásos "év vége hatás" és a gyengülő euró határozza meg a kereskedési sávot.
A magyarországi folyamatokban továbbra sem látszik olyan hirtelen fordulat, ami lépésre kényszeríthetné a nemzeti bankot. Az infláció ugyanakkor októbertől várhatóan emelkedő pályára állt, a globális nyersanyagár zuhanás és rezsicsökkentések bázisból való fokozatos kikerülésével, mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A felfelé mutató kockázatok az inflációban viszont nem azt jelentik, hogy az MNB-nek radikálisan újra kellene gondolnia a stratégiáját, tette hozzá.
Mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem várható, a jövő év végéig nem számít a kamatok változására, amit az is támogat, hogy a vártnál később (várhatóan idén decemberben) kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be, jelezte kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.