Nem változtatott a monetáris tanács az alapkamaton

Reggel óta gyengült, a piaci várakozásoknak megfelelő jegybanki kamatdöntés után pedig alig változott a forint árfolyama kedden.

A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt. 

A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék. A legutóbbi kamatdöntő ülésen a monetáris tanács jelezte, lezárja a kamatcsökkentési ciklust, így az elemzők egybehangzóan tartásra számítottak.

Az MNB kissé emelte inflációs előrejelzéseit
A Magyar Nemzeti Bank az eddig várt 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelte idei, és 2,4 százalékról 2,6 százalékra jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzésén nem változtatott. Az MNB továbbra is azzal számol, hogy 2016-ban a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a növekedés 3 százalékra gyorsul.
A lépésre válaszul erősödésnek indult a forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden kiadott megemelt inflációs előrejelzésére, korrigálva valamelyest a reggel óta elszenvedett veszteségét.

MNB: az alapkamat szintje összhangban van a középtávú inflációs céllal

Az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével - írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

A monetáris tanács - amennyiben szükségesnek ítéli - a jövőben nem hagyományos eszközök alkalmazása mellett is dönthet - tette hozzá. A magyar gazdaságot a monetáris tanács megítélése szerint továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan csökken. 

Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét, az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten vannak. A bérek növekedési üteme tovább gyorsult, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe - írják.

A növekedés az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően várhatóan érdemben erősödik az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és a kormányzati növekedésösztönző intézkedéseknek köszönhetően. Felidézik, hogy a monetáris tanács júniusban a növekedési hitelprogram keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött a gazdasági növekedés támogatására. Úgy vélik, a növekedéstámogató program, a lakásépítések bővülése, valamint az EU-források ütemesebb lehívása elérhetővé teszi a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását.

Az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményez, ugyanakkor a növekedés újbóli gyorsulása és a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatása a gyorsabb záródás irányába hat. A javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés várható élénkülése segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években jelentősen támogatja a gazdaság növekedését.

A közlemény szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékony hangulat jellemezte a nemzetközi pénzpiacokat, amit főként a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások, a fejlett országok vegyes makrogazdasági adatai, illetve az Egyesült Királyság európai uniós tagsága körüli bizonytalanság és az olajpiaci hírek befolyásoltak. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.

Nem lepődtek meg az elemzők az alapkamat szinten tartásán

Elemzők szerint nem volt meglepő a jegybank monetáris tanácsának keddi döntése, hogy nem változtatott a 0,90 százalékos alapkamaton; az MTI-nek nyilatkozók közült volt aki 2016 végéig, más 2017 végéig számol változatlan alapkamattal.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a döntés nem meglepetés, hiszen a tanács már májusban jelezte, hogy lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust. Úgy vélte, az alapkamat az év végéig változatlan maradhat. Úgy vélte, a csütörtöki népszavazás a Brexitről izgalomban tartja a piacokat, így a nemzetközi befektetői hangulat bármikor elromolhat, ami a magyar piacra is átcsordulhat. A stabil és kiszámítható jegybanki kamatpolitika  mérsékelheti a forint árfolyam és a magyar államkötvényhozamok ingadozásait. A következő hónapokban az alapkamatról átkerülhet a fókusz más, nem-konvencionális eszközökre, amelyeknek a segítségével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább lazíthatja a pénzügyi kondíciókat. Erre legkorábban júliusban kerülhet sor, az után, hogy a Moody's hitelminősítő nyilvánosságra hozta döntését, visszaemeli-e Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába. Várakozásaik szerint a Fitch-hez hasonlóan a Moody's is felminősíti idén Magyarországot - ha nem júliusban, akkor novemberben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője sem várt változtatást, egyrészt azért, mert a nemzetközi piacokon bizonytalanság uralkodik elsősorban a britek EU-ból történő kilépéséről szóló csütörtökön esedékes népszavazás miatt. Másrészt az Európai Központi Bank (EKB) nem tervez újabb lazítást, azaz nem akarja fokozni a "pénzpumpa" működését - írta.     Továbbra is kérdés, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor nyúl a kamathoz, emiatt indokolt a kivárás - értékelte a döntést Németh Dávid. A K&H elemzője is megemlítette, hogy a magyar jegybankárok a legutóbbi, májusi döntéskor utaltak a kamatcsökkentési ciklus végére. A jegybank célja a tartósan alacsony kamatkörnyezet fenntartása, a kamatszint pedig támogatja az inflációs cél elérését - írta.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat. Ennek oka, hogy a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél. A szakértő szerint a jövő évi adócsökkentések miatt erre jövőre sem lehet számítani, de az adóváltozások által okozott alacsonyabb jövő évi infláció felett "átnézhet" a monetáris politika. Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön - vélekedett. 

A Takarékbank elemzője arra számít, hogy a mostani kamatcsökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, hozzájárulhat továbbá a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése is, a kockázati megítélés javulása jelenősen csökkentheti a kockázati felárakat. Az alacsony hazai kamatszintet ezen felül az EKB folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint a Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatják - vélte az elemző.