Nem változott az alapkamat

A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. 

A jegybanki alapkamat 0,90 százalékon áll 2016. május 25. óta. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.

A testület közleményében jelezte: kiemelt figyelemmel kísérik a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítják a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.

A jegybank az inflációs cél fenntartható elérését továbbra is 2019 közepére várja. 

Az MNB sikeresnek ítélte a jelzáloglevél-vásárlási programot, amelynek keretében idén április közepéig mintegy 150 milliárd forint névértékben vásárolt jelzálogleveleket. A program következtében jelentősen mérséklődtek és átlagosan negatívba fordultak a jelzáloglevelek állampapírpiaci hozamokhoz számított felárai - állapította meg az MNB. A finanszírozási költség csökkenése ösztönzőleg hatott az elsődleges piaci kibocsátásokra, elősegítve ezáltal a fix kamatozású hitelek térnyerését is - tették hozzá.

A grémium szerint az új jegybanki eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához. 

A monetáris tanács újra megerősítette: mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánják működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.

A testület közölte, fenntartják a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. A tanács márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

Az euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított hosszú felárak az év eleji növekedés után a tavaszi hónapokban mérséklődtek, és hosszabb horizonton vizsgálva is érdemben csökkentek - állapították meg a közleményben.

A monetáris tanács megjegyezte: a kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés változatlanul kedvező. Akárcsak egy hónappal korábban, úgy fogalmaztak, a várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.

A márciusi 2 százalékos infláció és a 2,4 százalékos maginfláció is megfelelt a jegybanki várakozásnak - szögezte le a jegybank testülete, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapfolyamatot jellemző mutatók nem változtak és továbbra is elmaradnak a maginflációtól.  

Az első negyedévben a szolgáltató szektor árai a tavalyinál valamelyest gyorsabban, de továbbra is visszafogott mértékben emelkedtek, így a jegybank várakozásával összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható - állapították meg a közleményben. 

Az MNB-nél továbbra is úgy látják, a magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, 4 százalék felett alakul, majd 2019-től fokozatosan lassul. 

A jegybank szerint a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése a következő hónapokban is folytatódik - vetítették előre.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a monetáris kondíciók szigorítására nem számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonása történhet, majd ezt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a piac a közeljövőben sem számít szigorításra a magyar jegybanktól. Az esetleges nemzetközi szigorítási ciklusban is inkább lemaradó lesz a magyar jegybank, amely a közelmúltban jelezte, hogy a hitelezést szeretné még jobban felpörgetni a mostaninál szélesebb ügyfélkörben és alacsonyabb hiteldíjak mellett. Márpedig a hitelezés élénkítése a szigorúbb monetáris feltételek mellett nehéz feladat lenne - tette hozzá Németh Dávid.

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője úgy vélte: a magyar jegybank döntései során az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikáját is figyelemmel követi. A jelenlegi alapforgatókönyv szerint az EKB szeptember végéig biztosan érvényben tartja az eszközvásárlási programot havi 30 milliárd eurós keretösszeg mellett, majd ezt követően dönthet a csökkentéséről, vagy a program teljes kivezetéséről. Az EKB első kamatemelésére várhatóan 2019 közepén kerülhet sor, amely a későbbiekben a magyar jegybankot is cselekvésre ösztönözheti - fejtette ki.