Nem változott a GDP arányos államadósság

A negyedik negyedévben a GDP arányában 3,0 százalékponttal, értékben 597 milliárd forinttal csökkent az államadósság 739 milliárd forint hiteltörlesztés miatt, miközben 142 milliárddal nőtt a forint gyengülése miatt. (A negyedik negyedévben a forint 1,5 százalékkal gyengült az euróval szemben.) Az államadósság a múlt év közepén 82,9 százalékon tetőzött, amikor 25 935 milliárd forintot tett ki.

A nettó államadósság 23 207 milliárd forint volt és a GDP 73,1 százalékának megfelelő összeget tett ki a múlt év végén, 0,3 százalékponttal nőtt az utolsó negyedévben.  A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás tavalyi hiánya 692 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka volt. A negyedik negyedévben a hiány 127 milliárd forintot tett ki, ami az időszakra eső GDP 1,5 százaléka volt.

A háztartások 2014-ben 1882 milliárd forinttal növelték megtakarításaikat, amiből 551 milliárd forint a negyedik negyedévre jutott. A GDP arányában ez 5,9, illetve 6,4 százaléknak felel meg. Az MNB megjegyezte, hogy a negyedik negyedévre vonatkozó adathoz a saját GDP-becslését használta. A KSH március 6-án közli először a 2014 negyedik negyedévi nominális GDP adatot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a növekedésbarát gazdaságpolitika és a tartósan fegyelmezett fiskális politika eredményeként állt meg az államadósság-ráta emelkedése.  A közlemény tájékoztat, hogy 2002 és 2010 között az államadósság évente átlagosan 3,2 százalékpontot emelkedett, az elmúlt négy évben, 2014 végére, 80,9 százalékról 3,6 százalékponttal, 77,3 százalékra mérséklődött. A jelentés szerint a belföldiek kezében lévő állampapírok aránya a 2013. évi 46 százalékról 48 százalékra emelkedett, amelyen belül 10 százalékra növekedett a lakosság részesedése az adósság finanszírozásában. A befektetők növekvő bizalmát mutatja, hogy 2010 óta a rövid hozamok az 5 százalék fölötti szintről 1,6 százalék közelébe, a hosszú hozamok pedig a 7 százalék fölötti szintről 3 százalék közelébe csökkentek.