Gazdaság
Nem változik az alapkamat
Monetáris tanács: Az alapkamat összhangban van az inflációs céllal - Az elemzőket nem lepte meg a döntés
A testület az egynapos hitelkamatot 15 bázisponttal 1,05-ről 0,9 százalékra csökkentette, míg az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékon tartotta. Az MNB irányadó kamatának változatlansága nyomán a három hónapos jegybanki betétre fizetett jegybanki kamat változatlanul 0,9 százalék, és ugyanerre a szintre húzták most le - az egynapos fedezett hitel kamata mellett - az egyhetes fedezett hitel kamatát is, amely eddig 10 bázisponttal magasabb, 1,0 százalékos volt.
Monetáris tanács: Az alapkamat összhangban van az inflációs céllal
A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kamatdöntést követően. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a testület közleményében.
A tanács közleménye emlékeztet arra: 2016 harmadik negyedévében a hazai gazdaság 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A következő negyedévekben a háztartások fogyasztásának további élénkülése várható, ezáltal a fogyasztási kiadások továbbra is meghatározó tényezői maradnak a gazdasági növekedésnek.
Az ipari termelés szeptemberben mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a harmadik negyedévben az ágazat kibocsátásának dinamikája érdemben visszafogottabban alakult, ami többek között a járműipar átmeneti termeléscsökkenésével függ össze. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma ismét emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. Szeptemberben mind a vállalati, mind a háztartási hitelezés bővült. Kitérnek arra: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változó volt a globális pénzpiaci hangulat, amelyet főként az amerikai elnökválasztással és a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások, valamint az európai bankrendszerről szóló hírek mozgattak. A forint árfolyama nem változott érdemben az euróval szemben. A nemzetközi folyamatok hatására az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakasza is felfelé mozdult, így a hozamgörbe meredekebbé vált. Rámutatnak: a magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy a Moody's felminősítette a magyar államadósságot, ezáltal mindhárom vezető nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába került az ország. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.
A monetáris tanács szeptemberi ülésén 900 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2016. év végén fennálló állományát, ami a testület várakozása szerint minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és ennek esetleges jövőbeli változtatását a monetáris politikai eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését - olvasható a tanács közleményében.
Londoni elemzők: Lenne mozgástér a kamatcsökkentésekre
Londoni pénzügyi elemzők szerint a jelenlegi növekedési és külső monetáris környezetben lenne mozgástér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának csökkentésére, és nem lehet kizárni, hogy az MNB később él is ezzel a lehetőséggel. William Jackson, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése utáni kommentárjában közölte: a ház továbbra is lát lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság lanyha növekedési lendületének és az euróövezeti jegybank (EKB) laza monetáris politikájának együttes hatására az MNB jövőre szerény mértékű kamatcsökkentésre szánja el magát. Az elemző szerint a Capital Economics jelenlegi várakozása az, hogy a magyar jegybank három hónapos betéti eszközének kamata 2017 első felében 0,30 százalékponttal 0,60 százalékra csökken a jelenlegi 0,90 százalékról.
Nem lepte meg az elemzőket a döntés
Nem lepte meg az elemzőket az alapkamat 0,9 százalékon való tartása, akik 2018 második fele előtt nem várnak érdemi változást a kamatkörnyezetben.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kommentárjában kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az egynapos hitelkamatot 15 bázisponttal, 0,9 százalékra csökkentette, míg az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékon tartotta. Mint írta, a kamatfolyosó szűkítésével a jegybank tovább tereli a bankközi forrásokat az állampapírpiacra és szándékai szerint a hitelezést is élénkíteni kívánja. Az újabb likviditási szűkítés után most még fontosabb, hogy hogyan alakul a szerdai háromhónapos MNB-tender, amelyet a kiírás szerint 450 milliárd forint értékben hirdetnek meg, de az elfogadott mennyiség a konszenzus szerint 300-350 milliárd forint körül lehet majd. Felidézte, korábban az MNB a háromhónapos irányadó eszköz korlátozásának limitjét 900 milliárd forintban állapította meg 2016 végére, október végén pedig a 150 milliárd forintos meghirdetett mennyiséghez képest 100 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot. Egyes piaci várakozások már a 900 milliárd forintos limitnél is alacsonyabb, 600-700 milliárd forintos értékre számítanak 2016. december 31-re, mások ezt az értéket 2017 első negyedévének végére látják reálisnak - tette hozzá. Úgy vélte, nagy hangsúly helyeződik a decemberi kamatdöntő ülésre, amikor a negyedéves Inflációs jelentésből az is kiderülhet, változtat-e az MNB növekedési és inflációs előrejelzésein. Ezek módosítása újabb monetáris lazító intézkedéseket vetíthet előre, amelyek a tartalékráta újabb csökkentésétől a még alacsonyabb befogadási limitekig terjedhetnek - vélekedett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is a várakozásoknak megfelelőnek nevezte az alapkamat 0,9 százalékon tartását és lazító jellegű monetáris politikai beavatkozásnak értékelte az egynapos és egyhetes futamidejű fedezett hitelek kamatának egységesen 0,9 százalékra csökkentését. A banknál nem számítanak arra, hogy az alapkamat változzon 2017-2018-ban, hozzátéve, hogy ha gyors inflációs felfutás következik be, akkor 2017 és 2018 fordulóján már kamatot emelhet a monetáris tanács. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyors ütemű béremelkedés és a kedden bejelentett 2017-es minimálbér és garantált bérminimum emelés felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz. Ez azt jelenti, hogy a monetáris tanács számára érdemes lenne megfontolni a lazító politika szüneteltetését, hiszen a túl laza monetáris kondíciók a gazdaság túlfűtéséhez, később pedig a jelenleg vártnál korábban kezdődő és gyorsabb ütemű kamatemelési ciklushoz vezethetnek - mutatott rá.
Oszlay András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint 2018 második fele előtt nem számít érdemi változásra a kamatkörnyezetben. Az infláció ugyan emelkedik a következő hónapokban, írta, de nem várható az inflációs cél elérése vagy a meghaladása. Megjegyezte, még nem mérték fel teljes körűen a közeljövőben várható dinamikusabb bérnövekedés hatásait. A kamatok csökkentésével az MNB a hitelezés növelésére és a külföldi források leépítésére igyekszik ösztönözni a bankokat, bár ez utóbbi már jelentős részben bekövetkezett - írta. Úgy vélte, konkrétabb bejelentések nem a keddi kamatdöntés utáni közleményben, inkább a decemberi kamatdöntő ülésen kerülhetnek terítékre. Ekkor közli a jegybanki előrejelzéseit, valamint a háromhónapos betéti eszköz limitjét is módosíthatja - tette hozzá.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője hosszabb ideig, akár 2017 végéig változatlan alapkamatot vár. Úgy vélte, lehetségesek további nem-konvencionális intézkedések, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható - vélekedett.