Gazdaság
Nem változik a földvagyon kezelése
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, hogy a nemzeti parkok területei másik állami hatósághoz kerüljenek
Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása – mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi nyilvános határozathirdetésén. Az indoklás szerint az alaptörvénybe ütközik, hogy a törvény kétharmados többséget igénylő részeit egyszerű többséggel szavazta meg az Országgyűlés. A testület szerint a szervezeti rendszer, tehát az, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai helyett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) lássa el a nemzeti parkok területeinek kezelését, megváltoztatható. A szervezeti rendszer módosítása viszont csak akkor lehetséges, ha ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, de még a csökkenés kockázatával sem. A vizsgált törvénymódosítás azonban megfelelő garanciák hiányában ezzel jár. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a döntésre reagálva emlékeztetett: a kormány célja az volt, hogy egy helyen, az NFA-nál dönthessenek az érintett területekről egy szabály mentén. Kiemelte: tiszteletben tartják az AB döntését.
Az Országgyűlés egyszerű többséggel szavazta meg április végén azt a törvénymódosítást, amely szerint az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek. A döntés előtt már el kellett egyszer halasztani a törvény zárószavazását, mivel a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges támogatást.
Áder János köztársasági elnök a voksolást követően fordult az Alkotmánybírósághoz: álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Felvetette azt is, hogy sérülhettek-e a természetvédelem elért szintjének megőrzését szolgáló garanciákra vonatkozó szabályok.
Röviden. A Fidesz szabályozási javaslatot ad be
• A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, az indoklás áttanulmányozása után megfelelő szabályozási javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé.
• A Jobbik úgy értékelt: elbukott az a törvény, amely keretében a Fidesz a nemzeti parkok földterületeinek megszerzésére tett kísérletet.
• Az MSZP szerint vereséget szenvedtek azok, akik területalapú támogatásra ácsingózva fideszes kifizetőhellyé akarták silányítani a természetvédelmi területeket.
• Az Együtt arra szólította fel a Fidesz–KDNP-t, hogy tegyen le az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos újraszabályozásáról.
• A PM szerint a természetvédelem elért jogszabályi szintje nem csökkenthető.
Minisztériumi vélemény
Az Alkotmánybíróság határozatában elismerte a földbizottságok létjogosultságát, amit eddig sokan megkérdőjeleztek, ez az elismerés fontos lépés – reagált tegnap este Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a döntéssel kapcsolatban a távirati irodának. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy több fontos mondatot is tartalmaz az AB határozata, amely deklarálja: van az a jogkör, amely alapján korlátozható a tulajdonjog a tulajdonváltásnál, és ez a jogkör a földbizottságokra van ruházva. A negatív döntésekről az államtitkárnak pedig az volt a véleménye, hogy ezek eljárásjogi és technikai döntéseknek minősülnek.
A természetvédők örülnek
Biztosíték az Alkotmánybíróság tegnapi döntése arra, hogy a jövőben ne történjen visszalépés a természetvédelem terén – közölte lapunkkal a tegnapi döntést követően a Magyar Természetvédők Szövetsége. A szervezet a döntés előkészítését megelőzően is aggodalmát fejezte ki, szerintük ugyanis veszélybe kerültek volna a nemzeti parkok területén található védett természeti értékek. Közleményükben emlékeztettek, hogy mind a szakmai, mind a civilszervezeteket megosztotta a javaslat. A természetvédők elvárják a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az alkotmánybírósági döntést, és ne gyengítsék a nemzeti parkok igazgatóságait.
Túllépett hatáskör, a testület két állami társaság között tett különbséget
5 perces interjú: ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum szóvivője
– Mi a véleménye az Alkotmánybíróság (AB) döntéséről?
– A szakmai álláspontot ismertetve meg kell jegyezni, hogy a három kérdéskör esetében az AB érdemi tartalmi kifogást egy ponton talált, nevezetesen: alkotmányellenes, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a nemzeti parki igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés, és azt a jövőben a nemzeti földalap gyakorolná, amely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. Itt egyértelműen Varga Zs. András alkotmánybíró különvéleményével értek egyet, aki szerint nem feltétlenül alkotmányellenes, hogy egy másik állami társaság intézi a védett természeti területek vagyonkezelését. Az AB ugyanis ezzel két állami társaság között tett különbséget, és ezzel túlterjeszkedett a hatáskörén.
– Mennyire lényeges ön szerint ebben az esetben az egyszerű, illetve a minősített többség közötti különbség, mint amire Áder János köztársasági elnök hivatkozott?
– Nincs egyértelmű alkotmányos gyakorlata annak, hogy mely jogszabályok elfogadása esetében kellene kétharmad, illetve egyszerű többség. A három kérdéskörből kettőnél az alkotmánybírák nem tartották szükségesnek a kétharmados többséget.
– A törvény esetében újratárgyalás szükséges. Mire számít?
– Valamilyen alternatívát talál a jogalkotó. Véleményem szerint a kormányzati érdekeknek utat kell törniük, ha legitim a szándék, és ha a polgárok érdekeit ez szolgálja.
PGI