Gazdaság

Nem tér magához a forint

Negatív árfolyamrekordot állítottunk fel a dollárral szemben

Nem tudott erőre kapni tegnap sem a forint, de szerdán délután idejére azonban legalább elhagyta az egyébként hanyatló euróval szembeni 320-as kurzust. A dollárral szemben rendkívüli ütemben értékelődik le hazánk fizetőeszköze.  

A dollár további erősödése mellett a forint piacán sem látszott a megnyugvás a tegnapi devizapiaci kereskedés során. Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem jelentett megállót a forint számára a 320-as euróval szembeni árfolyam, tegnap reggel már a 321-et is megközelítette a kurzus. További gyengülés azonban nem bontakozott ki, s lapzártánk idején valamivel a 319-es szint körül járt hazai fizetőeszközünk árfolyama. Miközben az euró is hanyatlik, addig a dollárral szemben rendkívüli ütemben értékelődik le a magyar forint: a dollárt a keddi 268-as forint után a 270-es szinten is jegyezték. Utóbbi pedig negatív árfolyamrekordnak számít. Idetartozik, hogy a svájci frank jegyzése nagyjából két napja beállt a 266-267-es szintre.

Devizapiaci szakértők kiemelték, hogy negatívba fordult az eurózónás inflációs mutató: konkrétan mínusz 0,2 százalékos éves változást mutat a decemberi árindex, miközben a piac még csak az árak stagnálását várta volna. Ezzel tehát a defláció kapujába érkezett Európa és minden eddiginél erősebb nyomás nehezedik az Európai Központi Bankra, hogy tegyen valamit.

A Portfolio összefoglalója arra tért ki, hogy látványos leértékelődés kezdődött az új évben a régiós devizáknál, a forint ennek hatására igencsak közel került mindenkori mélypontjához az euróval szemben.

Ugyanakkor a forint gyengülése a hazai tőzsdei befektetők számára is releváns, hiszen befolyásolja a részvénypiaci hozamokat. Alapvetően elmondható, hogy a devizagyengülés pozitív a tőzsdéknek, melynek hatása az export versenyképességének javulása mellett az idegen devizás bevételek és nyereségek emelkedésén keresztül jelentkezik. A forintgyengülés egyik legnagyobb kedvezményezettje idehaza a Richter lehet, most azonban ennek jótékony hatását a rubel összeomlása kioltja.

Kamatkülönbségek
Elemzők lapunknak azt mondták, hogy egyre több devizakereskedő váltja át valutáját dollárra, a kamatkülönbségek miatt. Utóbbi az úgynevezett carry trade művelet, vagyis amit meglehet nyerni a kamatokon, el is lehet veszíteni a gyengülő árfolyamon. S pont a dollár erősödése generál eladói hullámot a feltörekvő piaci devizákra, így a magyar forintra is.

Balatoni András, ING Bank vezető elemzője lapunknak nyilatkozva kijelentette: tény, hogy sok éves mélyponton kezdte az évet a forint. "Az euróért utoljára három éve, a dollárért pedig több mint 12 éve kellett olyan sokat fizetni, mint az elmúlt napokban. Pár hétig azonban még maradhat a mostani árfolyamszint" - mondta az elemző, aki arra a kérdésre, hogy mi hozhat változást, azt válaszolta: számottevő változást az euróövezeti jegybank következő, január végi kamatdöntő ülése hozhat.

- Egyedi, negatív történet-e a „mi pénzünk” értékvesztése?

- Szó sincs róla, a régiós devizák is gyengültek, nem egyedi tehát a hazai fizetőeszköz értékvesztése.

- Belső vagy külső okok miatt vagyunk gyengék?

- Elsősorban külpiaci okok, például a görögországi bizonytalanság és a dollár erősödése miatt áll a jelenlegi gyenge szinten a forint, eközben nem túl erős az euró sem.

- Mi a magyar gazdaság, vele együtt a forint „erénye”?

- Pozitív a folyó fizetési mérleg egyenlege, növekszik a belső kereslet és konszolidálódik a munkaerőpiac is.

- Kalkulálhatunk-e belátható időn belül jelentős forinterősödéssel?

- Az idei év első részében 315 forint körüli euróárfolyam képzelhető el, 2015 végére azonban a hazai fizetőeszköz erősödésére lehet számítani.


Hazánk az uniós kifizetésekkel rekordévet zárt

BG

Magyarország 2014-ben rekordévet zárt az uniós fejlesztési források kifizetésében, az adatok alapján szinte biztosra vehető az előző költségvetési időszak forrásainak százszázalékos felhasználása – közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a távirati irodával. Elmondta: a 2014. december végi adatok alapján 1845 milliárd forintot már kifizettek, de ez a szám valamelyest növekedhet, hiszen az ünnepnapok miatt a kereskedelmi bankok visszajelzései még beérkezhetnek a Magyar Államkincstárhoz. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: ezzel Magyarország 6865 milliárd forintot kifizetett a 2007–2013-as fejlesztési forrásokból. A kormányzat várakozása szerint szinte biztosra vehető a 2007–2013-as uniós fejlesztési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre álló fejlesztési forrás százszázalékos kifizetési szintjének elérése, hiszen 2015-ben kevesebb pénzt kell kifizetni, mint a korábbi években – például 2013-ban vagy 2014-ben –, ráadásul sokkal több pályázatot fejeznek be és számolnak el a kedvezményezettek. A helyettes államtitkár szerint így Magyarország lehet az első tagállam, amely a rendelkezésre álló fejlesztési keretet száz százalékban felhasználja. A 2007–2013-as időszak kifizetései idén véglegesen lezárulnak – emlékeztetett a helyettes államtitkár, hozzátéve: a kormány magasabb kötelezettségvállalási szintet engedélyezett az uniós források felhasználásában annak érdekében, hogy néhány projekt bedőlése esetén is garantálható legyen a százszázalékos forrásfelhasználás.