Gazdaság

Nem „száll el” a költségvetés

A vállalati szektor versenyképességi gondjai nem a bérekből és a rájuk rakódó elvonásokból származnak

Rendszer lett a korai költségvetésekből, ez azonban a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát erősíti – jelentette ki lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint reális, hogy a 2024–26 közötti időszakra már elérhetjük az Európai Unió által elvárt hatvan százalék körüli GDP-arányos adósságszintet.

kovacs-arpad
Kovács Árpád: Gyakorlatilag töretlen lehet a kormány öröme (Fotó: MH)

– Jövőre magasabb államháztartási hiányt vár az Európai Bizottság a kormánynál: elméletileg választási költségvetés is készülhet 2018-ra, nem?

– Tény, hogy a gazdasági tárcánál magasabb, 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár jövőre az Európai Bizottság, ám ez is jócskán alatta van a háromszázalékos európai uniós kulcsszintnek. Ha a kormány lazítani akar, más módszerek is vannak erre. Nem feltétlenül kell a központi költségvetéshez nyúlni. Olyannyira nem, hogy remélhetőleg a választási költségvetések története már a múlté.

– Rendben, ne szaladjunk még előre, az idei büdzsé hogy áll?

– Gyakorlatilag töretlen lehet a kormány öröme, hiszen hatalmas többlettel indította a 2017-es évet a költségvetés. Nem nagyon volt még arra példa, hogy több mint 120 milliárd forintos szufficit keletkezzen az év első hónapjában a büdzsében. A háttérben a különféle adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, szociális hozzájárulási adó és járulékok – idei kedvezőbb alakulása áll, valamint a kedvező reálgazdasági folyamatnak, a gazdaság fehérítésének és a foglalkoztatás javulásának köszönhető a pozitív helyzetkép.

– Utóbbiból kiindulva esetleg módosítani is kell a 2017-es költségvetést?

– Adjunk még pár hónapot a kormánynak, de ha szükséges is módosítani a 2016-os költségvetést, azt pont amiatt kell, mert pozitívabban alakulnak a pénzügyi és gazdasági folyamatok.

– Hatéves bérmegállapodást kötött a kormány a szociális partnerekkel. Ennek nem mindenki örül, a cégek képviselői szerint ez pont a magyar kkv-knak fog fájni, miközben a társasági adó csökkentése a nagy cégeknek segít. Így aligha javul a hazai versenyképesség, vagy másként látja?

– Nézze, a hazai vállalati szektor versenyképességi gondjai, ideértve a kis- és közepes vállalkozásokat is, nem a bérekből és a rájuk rakódó elvonásokból származnak. A gyenge versenyképesség régi probléma, a cégek hatékonysága legfeljebb stagnál. Miközben jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerepük, szerény a részesedésük az összkibocsátásból. S legyünk önkritikusak, újabb kedvezményekkel, támogatásokkal ezen legfeljebb csak részben lehet változtatni.

– Egyébként van esély a bérfelzárkózásra? Mindenki osztrák fizetéseket követel.

– Nagy erőfeszítéseket tesz a kormány, hogy a bérfelzárkózás megvalósuljon. Ugyanakkor egyik pillanatról a másikra nem lesznek nyugati keresetek. Nem versenyezhetünk az osztrák bérekkel, de közérzetileg sokat javít, hogyha a versenyképességet nem a leszorított bérekkel, hanem egy magasabb bérszínvonallal és nagyobb hozzáadott értékkel érjük el.

– Visszatérve a 2018-as büdzsére, ez lesz sorrendben a harmadik korai költségvetés. Úgy tűnik, rendszer lett a konstrukcióból.

– Akkor, amikor a 2016-os jóváhagyásra került, óvtam a kormányt attól, hogy ebből rendszert csináljon. Ma úgy látom, hogy bevált, s a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát jelentősen erősíti. Ráadásul az elmúlt években alig kellett módosítani a költségvetéseket év közben. Ez nagy erénye a hazai pénzügyi folyamatoknak.

– A közép-európai országokhoz képest magas az adósságunk. Mikorra érjük be az uniós kulcsszintet?

– Reális, hogy a 2024–26 közötti időszakra már elérhetjük az EU által elvárt hatvan százalék körüli GDP-arányos adósságszintet.

– Közben nagy projektek is indultak, Paks vagy éppen a vizes-vébé. Ezektől nem száll el az adósság?

– Kétségtelen, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése tétel, ez azonban nemcsak az adósságot növeli, hanem a nemzeti össztermékben is jelentős növelő hatással jelenik meg. Ami pedig a vizes-vébét illeti, ez a költségvetés sarokszámaiban nem meghatározó összeg, tizedszázalékos nagyságrend.