Nem okozott meglepetést a jegybank

Az elemzői konszenzus szerint az MNB idén és jövőre sem módosítja a jegybanki alapkamatot. Ez jelentős változás az egy hónappal korábbi felméréshez képest, amikor azzal számoltak, hogy az idén stagnál az alapkamat, majd a jövő év végére 1,83 százalékra nő. A monetáris tanács utoljára 2015. július 22-én változtatott az alapkamat szintjén, akkor csökkentette a korábbi 1,50 százalékról a jelenlegi 1,35 százalékra.

A döntés nem jelent meglepetést, tartásra számítottak az elemzők. Márciusban is inkább tartásra lehet számítani, egy esetleges kamatvágás júniusban képzelhető el - mondta  Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az Equilor kommentárjában kiemelte: már a február 10-i jegyzőkönyv jól megvilágította, hogy kamatcsökkentés vagy változtatás a nem konvencionális monetáris eszköztárban az Európai Központi Bank (EKB) márciusi ülése előtt nem várható. 

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a hazai folyamatok is abba az irányba mutatnak, hogy az eddigi kommunikáció ellenére feltehetően az MNB is elgondolkodik majd a további alapkamat csökkentésen. 

A monetáris tanács korábbi kommunikációja szerint a következő 2 évben nem kell változtatni az alapkamaton, hogy teljesüljön az MNB inflációs célja. A várakozásuk szerint 2017 végéig nem változik az alapkamat, egyik irányba sem - értékelt  Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. 

A monetáris tanács a márciusi Inflációs jelentés ismeretében tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat - jegyezte meg keddi kamat meghatározó ülése után a testület. 

A tanács megállapította, hogy az önfinanszírozási program harmadik fázisának meghirdetését követően a hosszú állampapír-piaci hozamok csökkentek, ami folytatódhat a bejelentett intézkedések megvalósulásával. A grémium figyelemmel kíséri, hogy az így kialakuló lazább monetáris kondíciók biztosítják-e az inflációs cél fenntartható elérését. Ennek keretében kiemelten vizsgálja a külső monetáris környezet alakulását, különösen az Európai Központi Bank intézkedéseit.

Megjegyezték azt is, az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

Felidézték, hogy a jegybank által bevezetett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.

A tanács indoklásában kifejti: 2016 januárjában az éves inflációs ráta változatlan maradt, a maginfláció érdemben nem változott. Az alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Az alacsony olajárak következtében az infláció rövid távon elmaradhat a korábbi várakozásoktól. Az élénkülő lakossági fogyasztás és a gyorsuló bérkiáramlás eredményeként a maginfláció fokozatosan növekedhet, azonban a tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szintre süllyedtek. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a három százalékos céltól, és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.

Tavaly a negyedik negyedévben a korábbi, visszafogott ütem után újra dinamikusan nőtt a magyar gazdaság az MNB szerint. A nemzetgazdasági kibocsátás az év egészében csaknem 3 százalékkal bővült, az erőteljes növekedést pedig az ipari teljesítmény és a kiskereskedelmi értékesítések emelkedése támogatta.

Mindemellett a foglalkoztatás enyhén emelkedett, a munkanélküliség ismét csökkent. A növekedést az idei év első felében a feltörekvő piacok visszafogottabb bővülése és az európai uniós forrás-beáramlás lassulása mérsékli. Élénkülés 2016 második felétől várható, főként felvevőpiacok gazdasági teljesítményének növekedése, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedések hatásainak eredményeként - írja a jegybank.

A tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés 2016 első felében várható lassulásával párhuzamosan a szabad kapacitások csökkenése átmenetileg megáll, így a kibocsátási rés csak az előrejelzési időszak végén záródik.

A monetáris tanács szerint az MNB növekedéstámogató programja, az új, lakásépítéseket ösztönző és az EU-transzferek ütemes lehívását segítő kormányzati intézkedések szükségesek a 3 százalék körüli növekedés fenntartásához. Ezek mellett érdemben támogatja a gazdaság bővülését a háztartások emelkedő fogyasztása a következő években is.

Mint írják, az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban enyhén romlott a globális pénzpiaci hangulat, amely a növekedési kilátásokkal kapcsolatos aggodalmakhoz, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájához, illetve az olajpiaci hírekhez köthető. A fejlett és ázsiai országok tőzsdeindexei az olajpiaci bizonytalanságok, illetve egyes, vártnál gyengébb makrogazdasági adatok hatására jelentősen estek.

A magyar pénzpiacok ugyanakkor a romló befektetői környezetben is stabilak maradtak. A forint árfolyama érdemben nem változott, míg a hosszú államkötvény hozamok összességében alacsonyabbak voltak az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol.