Gazdaság
Nem lepte meg a piacokat az MNB
Elemzők: legalább 2016 végéig maradhat az alapkamat
A monetáris tanács szerint a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje, és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével - olvasható a testület kamatdöntő ülése után kiadott közleményben.
Az elemzők is kamattartásra számítottak, miután a júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György MNB-elnök bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
A monetáris tanács közleménye szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő konjunktúra mellett a gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció továbbra is számottevően a jegybanki cél alatt alakul.
Kitérnek arra: 2015 szeptemberében a fogyasztói árak csökkentek, a maginfláció érdemben nem változott. Az inflációs alapfolyamat mutatók mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Az élénkülő belső kereslet és az emelkedő bérek eredményeként a maginfláció fokozatosan növekedhet, azonban a tartósan alacsony költségkörnyezet visszafogja a fogyasztóiár-index emelkedését. Az inflációs várakozásoknak a cél körül történő stabilizálódása hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási rés záródásával az árazás és a bérezés középtávon is a jegybanki inflációs céllal összhangban alakuljon. Az infláció a következő hónapokban újra pozitív tartományba kerül, de még számottevően elmarad a 3 százalékos céltól és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.
Kitérnek arra: 2015 második negyedévében folytatódott a hazai gazdaság bővülése. A havi makrogazdasági jelzőszámok alapján a növekedési alapfolyamatok nem változtak érdemben. Ez év augusztusában az ipari teljesítmény növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája az elmúlt hónapokban stabilan alakult, a termékek széles körében bővült az értékesítés. A foglalkoztatás tovább erősödött, miközben a munkanélküliségi ráta az aktivitás emelkedése mellett nem változott.
Kiemelik: a gazdaság növekedésében egyre markánsabb szerephez juthat a belföldi kereslet. Az állami beruházások az uniós források beáramlásának erőteljes csökkenésével párhuzamosan várhatóan mérséklődnek, aminek hatását a magánberuházások fokozatos élénkülése tompíthatja. A hazai gazdaság bővülése az MNB legutolsó Inflációs jelentésében bemutatott előrejelzéssel összhangban folytatódhat.
A közlemény szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékonyan alakult a hangulat a globális pénzpiacokon, ez azonban nem gyakorolt érdemi hatást a hazai mutatókra. Az időszak első felében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése körüli bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacok növekedési kilátásaival kapcsolatos aggodalmak negatívan hatottak a kockázatvállalási hajlandóságra. Az időszak második felében a Fed kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások kitolódásával kedvezőbbé vált a globális piaci környezet.
A hazai pénzpiacot viszonylag nyugodt hangulat jellemezte, a forint enyhén erősödött az euróval szemben. A hazai CDS-felár és a hosszú futamidejű államkötvény-hozamok az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban mérséklődtek. A piaci hozamvárakozások a jegybank szeptemberi iránymutatásával megegyezően mozdultak el, a teljes előrejelzési időhorizonton az alapkamat tartós tartásával összhangban alakulnak. A magyar gazdaság sérülékenységét tartósan mérsékli a magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartalmazza a közlemény.
A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol. Úgy vélték: a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik. Az inflációs nyomás mérsékelt maradhat, miközben a monetáris politika horizontján a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat - olvasható a monetáris testület közleményében.
Londoni elemzők: a közlemény 2017-ig változatlan alapkamatra enged következtetni
Londoni pénzügyi elemzők értelmezése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülés utáni közleményében arra tett utalást, hogy a jegybanki alapkamat még 2017 egy részében is a most változatlanul hagyott 1,35 százalékon maradhat. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdásza kiemelte a mostani és a múlt havi kommüniké közötti különbséget. Jackson rámutatott, hogy a szeptemberi közlemény szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében a vártnál hosszabb ideig lehet szükség a jelenlegi alapkamat tartására, a mostani közlemény viszont a teljes előrejelzési távlatra jósolja ezt. Mivel az MNB előrejelzési horizontja tipikusan 6-8 negyedév, ez azt jelenti, hogy az alapkamat még 2017 jelentős részében is a jelenlegi szinten maradhat - hangsúlyozta a Capital Economics elemzője.
Elemzők: legalább 2016 végéig maradhat az alapkamat
Legalább 2016 végéig 1,35 százalékon maradhat a magyar jegybanki alapkamat; a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását a nemzetközi környezetet is támogatja - véli az Equilor, az Erste és a Takarékbank makroelemzője.
Kiss Mónika, Equilor vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: az előző kamatdöntés óta az MNB nem tett közzé a kötvény- és forintpiacot is megmozgató döntést, így a keddi MNB-közleményben nem várható sok újdonság. Ha a jelenlegi eurózónás importált trendek nem javulnak és nem lesz jelentős "felpattanás" az olajárban, akkor a decemberi inflációs jelentés meglepetést okozhat a piacon. Ha a 2016-os és 2017-es inflációs prognózisokat alacsonyan határozzák meg, újabb kamatcsökkentési spekuláció indulhat meg. Bár az Európai Központi Bank (EKB) lazítása folytatódik 2016 végéig, a szigorítási ciklus megindulhat a közeljövőben az Egyesült Államokban, nehéz helyzet elé állítva a monetáris tanácsot.
Az elemző felidézte, hogy szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs adat még nem ad okot aggodalomra, mivel a vártnál nagyobb esést az üzemanyagárak és szezonális élelmiszerek okozták, a nagy kérdés, hogy elindul-e a defláció novemberben, amikor kikerülnek a bázishatások - tette hozzá.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint a monetáris tanács a korábbi kommunikációnak megfelelően hosszú távon fogja fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot, várakozásaik szerint legalább 2016 végéig.
Emlékeztetnek arra, hogy a monetáris tanács szeptemberi közleményében kiemelte: a laza monetáris kondíciók a vártnál hosszabb távon maradhatnak fenn. Ezt megerősítve Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy akár 2017 harmadik negyedévéig változatlanul hagyhatják az irányadó rátát.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint az inflációs folyamatok segítik a jegybank törekvését, ugyanis szeptemberben újra negatív tartományba csúszott a fogyasztói árindex, és a következő hónapokban is nyomott maradhat az infláció. Várakozásaik szerint folyamatosan emelkedve érheti el decemberben akár a 1,5 százalékot, amellyel együtt az éves átlagos infláció 0 százalék körül alakulhat. A maginfláció sem mutatott jelentős elmozdulást, április óta az 1,2 százaléktól nem sikerült érdemben elszakadni - fűzik hozzá a szakértők. Ahogyan arról a jegybanki közleményben is írtak, a 3 százalékos inflációs célt csak 2017 második felében érhető el.
A szakértők szerint a nemzetközi környezetet szintén támogatja a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását. A küszöbön álló Fed kamatemelés időpontja továbbra is bizonytalan. A piaci várakozások szerint a kamatemelés áttolódhat jövőre, lehetséges, hogy csak tavasszal szigorítanak a döntéshozók, az EKB laza monetáris politikája pedig még jó ideig kitarthat. A legutóbbi kamatdöntést követően az inflációs és GDP előrejelzéseket lefelé módosították, így felmerül annak lehetősége, hogy kibővítik a jelenlegi kötvényvásárlási programot.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kifejtette: a várakozásoknak megfelelően nem változott az MNB irányadó rátája; a jegybank korábbi közleményei szerint az 1,35 százalékos szint tartós tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitűzés eléréséhez.
Az elemző szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 előtt nem várható, a jövő év végéig nem kell kamatváltozásra számítani, amit az is támogat, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.
Suppan Gergely szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így a jövő év végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2,50-2,75 százalék közé emelkedhet az alapkamat, de erősödnek a lefelé mutató kockázatok.