Gazdaság

Nem kiugró az elvándorlók száma

Vukovich Gabriella KSH-elnök szerint a dübörgő gazdasági fejlődés mögött jelentős részben a magyar ipar felívelő tendenciája áll

A hazai elvándorlásról megjelenő, statisztikai megalapozást nélkülöző „nagy számok” talán még cáfolatot sem igényelnek, ugyanakkor vannak a nemzetközi vándorlásnak olyan szegmensei, amelyeket elég nagy pontossággal lehet mérni. Azok az emberek, akik ingázóknak tekinthetők, akár naponta, akár hetente vagy ennél ritkábban járnak haza. Számuk kilencven-százezer között van – jelentette ki lapunknak Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. Részletezte azt is, hogy milyen folyamatok állnak a második negyedéves gazdasági „dübörgés” hátterében. A statisztikus szerint egész Európa hasonló demográfiai kihívásokkal küzd, mint mi, magyarok: néhány országban csak a bevándorlás tartja szinten a népességszámot.

Vukovich-Gabriella
Vukovich Gabriella szerint négy éve nő a foglalkoztatottak száma, a közmunkások aránya nagyon kicsi (Fotó: Horváth Péter Gyula)

– Amikor 2010-ben kinevezték a KSH elnökének, azt mondta, hogy szolgáltatóbb jellegű statisztikai hivatalt szeretne. A korábbiakhoz képest sikerült-e nagyobb hangsúlyt fektetni az igények felmérésére, az adatszolgáltatókkal történő együttműködésre, elemzőbb anyagok készítésére, valamint a hivatal presztízsének növelésére?
– Minden statisztikai hivatalnak és minden statisztikai hivatali vezetőnek célja, hogy az intézmény szolgáltató jelleggel működjön. A KSH feladata a társadalomban, hogy pártatlan, objektív, megbízható statisztikai adatokat és elemzéseket állítson elő és tegyen mindenki számára hozzáférhetővé. További fontos cél, hogy az adatok felhasználói – akár laikusok, akár felkészült elemzők, a sajtó képviselői, politikai döntéshozók, a gazdasági élet vagy a civil szféra képviselői – a mindennapok során, a döntések meghozatalakor támaszkodni tudjanak azokra a statisztikai információkra, amelyek leírják a társadalmat, a gazdaságot, a környezet állapotát. A KSH szolgáltató jellegét erősítendő, a hivatal vezetésének átvételekor célkitűzésként fogalmaztam meg, hogy visszaépítsük a hivatal elemző tevékenységét. A KSH-ban lassan százötven éves múltra tekint vissza az elemzői hagyomány, ám az elmúlt évtized második felében megkopott. Holott ha csak számokat adunk közre, azokat nehéz értelmezni, mivel minden számnak kontextusa, nemzetközi és területi vetülete, a jelenségeknek múltjuk, idősoruk van, összefüggésben állnak más jelenségekkel. A KSH által közzétett elemzések célja, hogy a felhasználókat orientálja, segítse eligazodni az adatok mögött meghúzódó összefüggések között. Ennek megfelelően az elmúlt négy évben jelentős mértékben bővült az elemzői tevékenységünk. A szövegeink közérthetőségén is sokat javítottunk, de ezen a téren is van még teendőnk, hogy jobban megtaláljuk az egyensúlyt a statisztikusok szaknyelvi precizitása és az adatok prezentálásának érthetősége között. Fontos azt is kiemelni, hogy számos felsőoktatási intézménnyel, tudományos műhellyel folytatunk megállapodásban is rögzített együttműködést. A KSH szakértői oktatási feladatokat is vállalnak főiskolákon, egyetemeken, ezzel kölcsönösen segítve a statisztikai ismeretek bővítését, új módszertanok meghonosítását és nem utolsósorban a statisztikus-utánpótlást, de egyúttal a gazdaság bármely területén elhelyezkedő fiatal szakemberek statisztikai jártasságát, értő felhasználók nevelését is.

– Mik a piaci visszajelzések: az üzleti élet használja-e a KSH számait?
– Az üzleti élet szereplői a saját üzleti döntéseikben, terveik kialakításában sok statisztikai informá­ciót tudnak felhasználni, hiszen azok gyakorlatilag az élet minden területére kiterjednek. Adataink üzleti célú hasznosulását jelzi, hogy számos vállalkozás fordul hozzánk adatokért, információkért, keresi kiadványain­kat, elemzéseinket. Célunk, hogy ez a vállalkozási kör bővüljön. A statisztikai kultúra, statisztikai ismeretek terjesztése éppen azért fontos, hogy minél szélesebb körben keressék, használják az adatokat.

– Statisztikák jelennek meg arról, hogy 2007 óta felgyorsult a kivándorlás Magyarországról, méri ezt a KSH, egyáltalán mennyien élhetnek a Lajtán túl, magyarok? Akár egymillióan is?
– Ezek a statisztikai megalapozást nélkülöző, itt-ott megjelenő hangzatosan nagy számok talán még cáfolatot sem igényelnek. Vannak a nemzetközi vándorlásnak olyan szegmensei, amelyeket elég nagy pontossággal lehet mérni. Ilyen azoknak a köre, akik külföldön dolgoznak, de keresetükből a Magyarországon lévő háztartás költségeit is fedezik. Ők azok, akik ingázóknak tekinthetők, akár naponta, akár hetente vagy ennél ritkábban járnak haza. Számuk kilencven-százezer között van. A nemzetközi vándorlási statisztika viszont arra nem tud jelenleg pontos választ adni, hogy hányan költöztek huzamosabb időre külföldre úgy, hogy ott is laknak, ott dolgoznak, és az egész családjuk, háztartásuk is kint van. Ez a fajta kivándorlás mindenütt a világon nehezen mérhető jelenség, éppen abból kifolyólag, hogy mozognak az emberek. Ráadásul a vándorlás jellege is változik, sokan a migránsok közül egyik idegen országból a másikba költöznek, közben a saját országukba is visszaköltöznek egy időre. Ily módon egy hullámzóan mozgó sokaságról beszélhetünk, amelynek létszámát rendkívül nehéz mérni. Mivel az unióban mindenütt probléma e jelenség mérése, két éve vezető partnerként vesz részt a KSH egy EU-finanszírozású nemzetközi projektben, amelynek célja, hogy megismerjük a kelet-közép-európai régió migrációs folyamatait, módszertani megoldásokat keressünk a migráció mérésére, migrációs adatrendszerek kialakítására. Magyarország mellett további hét ország huszonhét intézménye vesz részt a kutatásban. Az év végéig véglegesedik az az ajánlássorozat, amely a migrációs statisztikai adatrendszerek létrehozására ad európai szinten is hasznosítható szakmai javaslatokat.

– Pozitív sokkot okozott a negyedéves GDP-adat. Minek köszönhetjük a dübörgést?
– A 3,9 százalék valóban szép eredmény, amellyel Európában az elsők vagyunk. A dübörgés mögött jelentős mértékben az ipar felívelő tendenciája, az utóbbi hónapokban gyorsuló növekedése, valamint az építőipar szintén javuló teljesítménye áll, amely részben az élénkülő beruházások következménye. Ez megjelenik a közösségi, vagyis részben az állami vagy európai forrásból finanszírozott pénzekből megvalósuló beruházásokban, az utóbbi negyedévek adatai azonban azt mutatták, hogy jelentősen élénkült a vállalkozások beruházási tevékenysége is. Emellett a második negyedévben – szemben az elsővel – már a mezőgazdasági teljesítményt is meg tudjuk becsülni. Ez az ágazat kedvező képet mutat, ha nem is annyira, mint a tavalyi teljesítmény.

– Javulnak a munkaerő-piaci folyamatok is. Mennyiben köszönhető ez a versenyszférának, vagy döntő részt a közhasznú munkák miatt szebb a statisztika?
– Csaknem négy esztendeje nő a foglalkoztatottak száma. A legutóbbi mérésünk szerint elértük a négymillió 127 ezret, ami több mint két évtizedes rekord. Ehhez valóban hozzájárul a közfoglalkoztatottak számának növekedése, valamint ennél kisebb mértékben a külföldön ingázásszerűen dolgozók számának a növekedése is. A közfoglalkoztatottak aránya a foglalkoztatásban nagyon kicsi, a létszámuk megközelítőleg kétszázezer főt ér el. Ugyanakkor az elmúlt négy év alatt a foglalkoztatottak számának növekedését kétharmad részben a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottaknak, tehát a nem közfoglalkoztatottaknak és nem külföldön dolgozóknak a létszámbővülése okozta. Ez a gazdaság erősségét is tükrözi, hiszen munkaerő-keresletet jelez.

– Még 2010-ben jelentette a KSH, hogy gyorsul a népességfogyás, tízmillió alatt vagyunk, javult-e azóta a helyzet demográfiai vonalon?
– Valóban, 2010 folyamán tízmillió alá csökkent az ország népessége, s egy ilyen kerek szám mindig lélektani határnak is minősül. A 2011-es volt így az első olyan népszámlálás, amely tízmillió alatti népességet regisztrált. A demográfiai tendenciáink tulajdonképpen hosszú idő óta hasonlók. 1981 volt az első olyan év, amikor a halálozások száma meghaladta a születések számát, azóta ez a folyamat, változó intenzitással, sajnos összességében gyorsuló ütemben folytatódik. Több más európai országban is csökken a népesség, de ilyen hosszú időtávú népességcsökkenést még egy ország sem élt meg. A népesség csökkenése ugyanazokra az okokra vezethető vissza, mint a népesség öregedése, és így a kettő összefügg. Mind a kettő hosszú távú tendencia, amivel a következő évtizedekben biztos, hogy együtt kell élnünk. A halálozások száma szerencsére csökken, a várható élettartam 1993 óta nő, s ez kissé mérsékli ugyan a népességcsökkenést, de sajnos a születések száma nem eléggé tölti fel a népességet gyermekekkel, majdani fiatalokkal és majdani munkavállalókkal. Ily módon a csökkenés előttünk áll még hosszú ideig. Az intenzitásán lehet változtatni, főleg a gyermekvállalás fordulhat kedvezőbbé, ha a népesedéspolitikai, családpolitikai intézkedések folytatódnak, és tartósak maradnak.

– Milyen demográfiai kihívásokkal küzdünk mi, magyarok, jobbak lehetnek-e a jövőbeli kilátások?
– Egész Európa hasonló kihívásokkal küzd, ha az egyes országok helyzete némileg eltérő is. Néhány országban csak a bevándorlás tartja szinten a népességszámot. A népesség lélekszámának és korstruktúrájának kedvezőbbé válását vagy legalább a kedvezőtlen folyamatok mérséklését azonban mégiscsak a születések számának emelkedése jelentené. Azt várhatjuk, hogy ha csak valamilyen termékenységi fordulat be nem következik, akkor tovább csökken a gyermekek száma, hiszen a szülőképes korba lépő nők száma is csökken nagyjából mostantól kezdve. „Kiöregszenek” a hetvenes évek közepéig született nagyobb létszámú generációk, és egyre alacsonyabb létszámú generációk lépnek be a szülővé válás életkorába. 2030-ig 400-450 ezerrel kevesebb nő lesz szülőképes korban, ami azt jelenti, ahhoz, hogy a mostani született gyerekszám megmaradjon, majdnem másfélszeresére kellene emelkednie az átlagos gyermekszámnak. Óriási kihívás azoknak a stabil és kiszámítható, a családalapítás szempontjából kedvező körülményeknek a megteremtése, amelyek elősegítik, hogy a nők, a családok megvalósítsák – egyelőre még kedvező – gyermekvállalási terveinket.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom