Nem kell nagy „rengésekre” számítani

Tardos Gergely (Fotó: Nagy Balázs)

Az egyik legfontosabb makrogazdasági adat publikálása ezen a héten várható, ugyanis közli a statisztikai hivatal első becslését a GDP alakulásáról a második negyedévben. Az első negyedévben a gazdaságunk 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez mérten. A piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar pedig jelentősen csökkentette a növekedési ütemet. Tehát az első negyedév meglepően gyenge adata után április–júniusban helyreállhatott a GDP-növekedés korábbi üteme, a gyorsulás mértékéről ugyanakkor megoszlanak a vélemények. Néhány londoni elemzőház egy százalék közeli gazdasági dinamikát vár, míg a hazai előrejelzések jellemzően két százalék felett alakulnak a gazdaság bővülését illetően – mondta lapunknak Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője a GDP-adattal kapcsolatban. Közölte: „Modellszámításunk szerint a medián előrejelzésnél alacsonyabb, 1,8 százalék lehetett az éves index. Ez azt is jelenti, arra számítunk, hogy mind a londoni, mind a hazai előrejelzések célt tévesztenek – de különböző módokon.”


„Az inflációs adat is a héten érkezik. A júliusi infláció tekintetében szintén a medián várakozás (–0,2 százalék) alatti értéket, –0,4 százalékot jelzünk előre. Eszerint ha a várakozásaink pontosak lesznek, az egy lépés lehet abba az irányba, hogy a jelenleg két százalék körüli növekedési és félszázalékos inflációs (2016 átlagában) előrejelzések lefelé mozduljanak” – hangsúlyozta a szakértő. Tardos Gergely szerint ebben az esetben a piaci szereplők könnyen elkezdhetnek arra spekulálni, hogy akár a fiskális, akár a monetáris politika oldaláról újabb élénkítési tervek érkezhetnek. Ez megmozdíthatja mind a forint, mind az állampapírok árfolyamát, bár nagyobb megrázkódtatásra még így sem érdemes számítani.

Elemzők szerint továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban, így az év egészében átlagosan 0,6-0,7 százalékos áremelkedés lehet.

Szintén fontos adatok az államháztartás központi alrendszerének júliu­si, illetve első héthavi előzetes számai, amelyek ma érkeznek. Az első fél évben 402,1 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének (államháztartás az önkormányzatok nélkül) hiánya, míg egy évvel korábban a deficit a mostaninak több mint kétszerese, 823,3 milliárd volt. Júniusban a hiány 388,9 milliárd forint volt, ami magasabb az előző év azonos havi 312,2 milliárd forintos deficitjénél. Ennek oka az uniós kifizetések megindulása és az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségek torlódása, azonban így is 2002 óta a legalacsonyabb szinten áll az első félévi hiány az Nemzetgazdasági Minisztérium szerint.

Szintén a héten publikálja a statisztikai hivatal a júniusi építőipari termelési adatokat. Az építőipar teljesítménye májusban 26,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az elemzők szerint már vannak az építőipar növekedésére utaló biztató adatok, a májusi csökkenés ellenére. A visszaesés oka változatlanul az uniós forrásokból végzett infrastrukturális beruházások kifutása.

Érkeznek a részletes ipari termelői adatok is a héten. Annyit tudni az előzetes számítások alapján, hogy 0,3 százalékkal elmaradt júniusban az egy évvel korábbitól az ipari termelés volumene, az év első hat hónapjában viszont 2,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A turizmus alakulásával kapcsolatban fontos mutató a kereskedelmi szálláshelyek júniusi alakulása, amit a KSH szintén a héten közöl. Korábban a teljes forgalom egy százalékkal haladta meg a tavaly májusit. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 5,1 százalékkal nőtt, és elérte a 35,179 milliárd forintot.

Ami a nemzetközi gazdaságot illeti, az európai GDP-adatok mellett Kínából érkeznek a gazdaság teljesítményére vonatkozó információk. Az OTP elemzői szerint az eurózóna magjában és perifériáján is lassulhatott a növekedés a várakozások alapján, és a brit népszavazási eredmény tükrében nem számíthatunk arra, hogy ez gyorsan helyreállna. Ez növelheti a nyomást az EKB-n, hogy a Bank of England példáját követve lazítson a monetáris kondíciókon. Ha igazolódnak az előrejelzések, az várhatóan a kamatcsökkentés és az eszközvásárlási program kibővítése irányába tereli majd a piaci várakozásokat, már a szeptember 3-i ülésre vonatkozóan is.

Kínában az ipari termelés, a beruházások és a kiskereskedelmi forgalom lassulását ígérik az elemzői várakozások. Ha így lesz, az a gyengülő európai konjunktúrával negatívan hathat a nyersanyagdevizák árfolyamára. Kelet-Közép-Európában a várakozások szerint a második negyedévben is folytatódhatott a GDP-bővülés, Szlovákiában 3,4, Lengyelországban 3,2 százalék lehetett az év/év dinamika. A bank szakérői azt közölték, várakozásuk szerint a térség felülteljesítő marad az eurózónához képest, ugyanakkor a lassuló euróövezeti növekedés negatív hatásai előbb-utóbb megjelennek majd.