Nem kell készülnünk az euró gyors bevezetésre itthon

Immár 19 tagja van az eurózónának 2015. január elsejétől: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. A 28 tagú Európai Unióból nem fizetnek euróval – rajtunk kívül még – a bolgárok, a csehek, a dánok, a britek, a horvátok, a lengyelek a románok és a svédek.

Miközben minden uniós államnak kötelező bevezetnie a közös európai pénzt, annak komoly pénzügyi feltételei is vannak. Az Európai Bizottság évente értékeli, hogy mely uniós tagállamok készek az euró meghonosítására. Legutóbb – tavaly nyáron – rólunk a legfőbb uniós döntéshozó testület azt írta, hogy hazánk nem áll készen az euró bevezetésére. A jelentés szerint Magyarországon az infláció, a hosszú távú kamatláb és a költségvetési hiány is alacsonyabb a küszöbértéknél, az államadósság stabil, az ország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt – így ezeknek a feltételeknek megfelel. Az Európai Bizottság szerint azonban Magyarországnak jogi téren van pótolni valója, valamint legalább két évvel az euró bevezetése előtt csatlakoznia kell az európai árfolyam-mechanizmushoz. Brüsszel a jegybanktörvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét szabályozó passzusait kifogásolja, és nem tartja megfelelőnek a monetáris finanszírozást tiltó paragrafusokat és azokat az előírásokat, amelyek az MNB-nek az európai központi bankok rendszerébe való beilleszkedését szabályoznák az euró bevezetése esetén. Ami pedig az árfolyam-stabilitási rendszert illeti, ehhez az euró bevezetését megelőzően legalább két évvel kell csatlakozni, a mechanizmus a rögzített euróárfolyamhoz képest maximum 15 százalékos árfolyam-ingadozást engedélyez.
Hazánknak jelenleg nincs céldátuma az euró bevezetésére. Orbán Viktor miniszterelnök 2020 előtt nem is lát lehetőséget a csatlakozásra. A kormányfő szerint nem szabad ideológiai kérdést csinálni a közös pénzből, már csak azért sem, mert Magyarország kötelezettséget vállalt bevezetésére.

Lapunknak szakértők azt mondták: az euróövezeti csatlakozás a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében több hátránnyal, mint előnnyel járna, főként a versenyképesség szempontjából kell Magyarországnak fejlődnie. Ugyanakkor az eurózónához való csatlakozás hazánknak hosszabb távon érdekében áll, és törekednie is kell rá, mivel stabilitást, kiszámítható árfolyamot és alacsonyabb forrásköltségeket eredményez. Az euró hátrányai között említették a közgazdászok, hogy bevezetésével megszűnne az önálló árfolyampolitika, és ezzel elvesznének a forint leértékelődével nyerhető előnyök, így a jelentős külkereskedelmi többlet is.

Hívei vagyunk a közös pénznek
A 28-ból 21 európai uniós tagállamban a lakosság többsége híve az egységes valutának. Ezek közé tartozik Magyarország is, ahol a megkérdezettek 55 százaléka európárti, és csak 38 százalék ellenzi azt (hét százaléknak nincs véleménye) – áll az Eurobarometer legutóbbi felmérésében. Az Európai Unióval kapcsolatos szkepticizmus mértéke annak ellenére nő Magyarországon és Kelet-Európában, hogy az uniós
tagság előnyeit örömmel használják ki ezek az országok – mutatott rá a washingtoni székhelyű Pew Kutatóközpont.