Nem kell bankcsődtől tartanunk

A devizahiteles mentőcsomag várható banki veszteségére korábban 600-900 milliárdos becslést adott a Magyar Nemzeti Bank, azóta a frissített számítások szerint legalább 700, de legfeljebb 900 milliárd forintos lehet a csomag hatása – kedvezményes árfolyamon, forintosítás nélkül. Az első pillantásra brutálisnak tűnő teher bankcsődöket is előidézhetne, azonban senki sem kalkulál ezzel.

„Ha a gazdasági növekedés többletforrásokat teremt, felülvizsgálhatóvá válik a bankadó” – mondta Varga Mihály a Világgazdaságnak. A nemzetgazdasági miniszter szerint gondolkodnak az árfolyamgátas ügyfelek devizahiteleinek újraszámolásán, és szavaiból kiderül, hogy nem számít az MKB Bank tulajdonosa után több nagybank kivonulására, bankcsődre meg pláne nem. A szakminiszter rögzítette azt is: a különadók, köztük a bankadó és a tranzakciós adó ellenére ígéretes piac a magyar, megéri a nagyvállalatoknak maradni. A gazdaság dinamikus növekedése ígéretessé teheti a piacot profitszempontból is. „Nagyságrendi bevételkiesést most nem tudnánk máshonnan pótolni, de hogyha lesznek pluszforrásaink a gazdasági növekedésből, akkor van néhány szektor – és ezek közé tartozik a bankszektor is –, ahol a különadókat át lehet gondolni, a bankadót felül lehet vizsgálni” – részletezte.

„Az eddigi tapasztalatok alapján számíthatunk az anyabankok segítségére, ráadásul a magyar bankrendszer tőkeellátottsága is magas, így csődsorozattól sem a felügyeletnek, sem a betéteseknek nem kell tartaniuk” – hangsúlyozta lapunknak Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint láthatóan átalakul a hitelintézeti szektor tulajdonosi struktúrája, a jövőben a magyar háttér dominálni fog, amely a belföldi finanszírozást segítheti. Ehhez azonban tőke kell, és egy-két esetben lehet, hogy költségvetési forrásra is szükség lesz – tette hozzá a közgazdász. Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója szerint „a hazai pénzintézetek tőkeellátottsága Európai összevetésben adat” kimagaslóan magas, ugyanakkor különbséget kell tenni a bankok között. „A külföldi támogatás nélkül meglenne a baj: van olyan leánybank, amelynél a saját tőke felét is elviheti a devizahiteles csomag első felvonása. Néhány tulajdonosnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia majd. Ugyanakkor a tőkemegfelelési mutató semmilyen körülmények között sem kerülhet a szabályozói minimum – nyolc százalék – alá, ezalatt egy bank sem működhet tovább.

Gyakorlatilag azonban nem kell a bankok megingásától vagy csődjétől tartani: a külföldi anyabankok a válság kezdete óta mintegy 900 milliárd forintnyi tőkeemeléssel segítették meg leánybankjukat, és ahol erre szükség lesz, ott ezúttal is hasonló támogatás várható” – emelte ki a szakértő, megjegyezvén azt is: az MKB Bank megvásárlásával teljesül a kormány régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább fele hazai irányítás alá kerüljön.