Nem fogadták el a görög javaslatot

A legújabb athéni elképzelések szerint két évig az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus finanszírozná Görögországot, és ezzel párhuzamosan átütemeznék az adósság törlesztését – jelentette be a görög miniszterelnöki hivatal. Ezzel még van némi esélye Görögországnak, és a javaslatról tegnap este kezdett vitát az Eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereinek értekezlete.Mint ismert, a Görögországot támogató nemzetközi hitelprogram hatálya tegnap éjfélig tartott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfő éjjel tette meg utolsó javaslatát, amelyre azonban hivatalos válasz nem érkezett Athénból.

Mindenki görög államcsődöt emleget, ám egyes vélekedések szerint az állam tartozásának megfizetését követelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem is használja ezt a terminológiát – mutat rá a Portfólió.hu összeállítása. Az IMF-nél, ha valaki nem fizet, annak „csupán” hátraléka lesz, és megszűnik a hozzáférése a potenciálisan lehívható korábbi valutaalapi forrásokhoz.

Hírügynökségi értesülések szerint Németország nem akar tárgyalni az adósságválság rendezésére tett új athéni javaslatról a vasárnapra tervezett görögországi népszavazás előtt. Úgy tűnik ugyanakkor, a görög kormányfőnél mégsem talált teljesen süket fülekre Jean-Claude Juncker javaslata, aki brüsszeli tájékoztatás szerint hétfő éjjel telefonos beszélgetésben arra kérte Alekszisz Cipraszt, hogy fogadja el a nemzetközi hitelezők utolsó, a múlt hét végén előterjesztett tervét, valamint buzdítsa arra honfitársait, hogy szavazzanak igennel a vasárnapra kiírt népszavazáson. Cserébe felajánlotta, hogy összehívja az euróövezeti pénzügyminisztereket, és jóváhagyatja velük az egyezséget, illetve a nemzetközi mentőcsomag hatályának meghosszabbítását. Majd valamikor októberben tárgyalásokat kezdenek a görög adósság átütemezéséről, emellett Athén 35 milliárd euró segélyt kap befektetési és munkahely-teremtési céllal.

A vezető európai tőzsdéken tegnap a kételyek és remények között hánykolódtak az irányadó indexek. A veszteséges nyitás után pluszba kerültek a mutatók azt követően, hogy Juncker javaslatát megszellőztették a sajtóban. Miután hétfő este nem egészen három héten belül másodszor minősítette le Görögország eddig is mélyen spekulatív államadós-besorolását a Standard & Poor’s, tegnap részleges csődhelyzetet jelző osztályzattal látott el négy görög nagybankot kormány által foganatosított tőkekorlátozásokkal indokolva a lépést.

Mindenesetre a görögök már megkezdték a szavazócédulák nyomtatását a vasárnapi népszavazásra, és ismertették a kérdést is, amit a népszavazáson feltesznek majd. A kissé bonyolult kérdés így hangzik: „El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?”

Tegnap lapzártakor érkezett a hír, hogy az Eurócsoport elutasítja a kedd éjfélkor lejárt görög pénzügyi mentőcsomag hatályának a meghosszabbítását, és azt is, hogy leírják a görög adósság egy részét. Ezután röviddel újabb ajánlat érkezett Athénból, hogy elkerüljék az államcsődöt.

Hatalmi játszma a hellén polgárokkal

A görög adósságtörlesztésről kitört csatározás valójában sokkal inkább a hatalom és a demokrácia viszonyáról, mint pénzről és gazdaságelméleti kérdésekről szól – írta blogjában Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem professzora. Szerinte gazdasági szempontból a hitelezők által öt éve Görögországra kényszerített program katasztrófát okozott a GDP 25 százalékos visszaesésével. Döbbenetesnek nevezte, hogy a trojka (unió, Európai Központi Bank, IMF) elhárítja a felelősséget, és nem hajlandó beismerni, hogy téves elméleti modellek alapján hibás prognózisokat követett, és azt, hogy az európai vezetők mit sem tanultak ebből. (NK)