Nem érinti hazánkat a válság

A görög bankrendszer hatása a magyar bankszektorra szintén elenyésző, Magyarországon nincsenek jelen görög bankok, ellentétben Bulgáriával vagy Szerbiával. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy két hatással számolni kell: az egyik az árfolyam alakulását, a másik pedig az állampapírok hozamait érintheti. A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt hetekben az árfolyamot tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges görög csőd vagy az eurózónából való kilépés hatását. Varga szólt a turizmusról is: ha a görög bankrendszerben jelentősen korlátoznák a készpénzfelvételt, a fizetési tranzakciókat, az erőteljesen elriaszthatná a magyar turistákat.

Most látszik, hogy visszaigazolódik az a kormányzati stratégia, amely az államadósságon belül a devizaadósság leszorítására irányul, és már eddig is sikereket ért el – közölte szintén tegnap az NGM államtitkára. Banai Péter Benő szerint „Az ország külső sérülékenysége az államadósság finanszírozásán keresztül is mérséklődött, most 35 százalék körül van a devizaadósság aránya a teljes államadósságon belül” – fogalmazott.

Kritikus lapvélemények és sivár víziók

Görögországnak az eurózónából való esetleges kilépéséről és a népszavazásról írtak európai lapok, amelyek közül néhány sivár kilátásokat vizionál. A The Times konzervatív brit napilap szerint a drachma ismételt bevezetése lehetetlen lenne, ha a görög választók július ötödikén nemet mondanak a hitelezők által támasztott feltételekre, vagyis a megszorító politikára. A Le Figaro konzervatív francia lap szerint Görögországnak sürgősen végre kellene hajtania a fájdalmas reformokat. Ciprasz azonban nem hisz ebben, és népének azt javasolja, ugorjon fejest az ismeretlenbe. A Libération francia baloldali napilap úgy vélte, abban az esetben, ha Athén kiválna az eurózónából, akkor ez tovább rontaná az ország helyzetét.