Négy új cég kerülhet tőzsdére

A börze új stratégiája arra irányul, hogy ismét pezsgő tőkepiaca legyen Budapestnek (Fotó: MH)

Az ingatlanközvetítői tevékenységet zászlajára tűző Duna House és a nemzetközi fuvarozó Waberer’s lehet a „két új fecske”, amely még az idén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) értékpapírokat bocsáthat ki. Mindkét vállalat impozáns eredményeket tud felmutatni a saját működési területén. A Duna House-csoport értékesítésből származó nettó árbevétele 2015-ben 24 százalékkal 2,8 milliárd forintra emelkedett, adózott eredménye pedig 31 százalékkal 966 millió forintra nőtt. Idén tavasszal pedig bejelentette a cég, hogy száz százalékban megvette a Lengyelország legjelentősebb ingatlan- és hitelközvetítő franchise-hálózatát tulajdonló Metro House társaságot. A Duna House törzsrészvényei tavaly októberben kerültek fel a BÉT terméklistájára, ám egyelőre nem kereskednek velük. Jelen állás szerint a tőzsde vezérigazgatója a Duna House esetében elfogadta a cég kérelmét, így a 2016. június 30-i határidő helyett később is tőzsdére mehet a cég. A tőzsdei kereskedés megkezdésének új határideje 2016. december 31. A Duna House tulajdonosai többször is megerősítették, hogy elkötelezettek a tőzsdére lépés mellett. Idén ősszel ez valóra is válhat – írta közleményében a társaság. A tavalyi budapesti tőzsdei bevezetés többek között a hitelközvetítőkre vonatkozó, uniós irányelv hazai átültetése – jutalékplafon – miatt maradt el.

A nemzetközi fuvarozással foglalkozó Waberer’s részvényeit 2015. október 6-i hatállyal bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, a forgalombahozatalt azonban piaci és egyéb körülmények miatt elhalasztották. Most azonban a Waberer’s folytatná a forgalombahozatalt, ezért az igazgatóság indítványozza a közgyűlésnek, hogy az erre vonatkozó felhatalmazását 2016. december 31-ig hosszabbítsák meg.

A Waberer’s árbevétele a tavalyi évben a korábbi évekhez képest szerényebb mértében növekedett: 5,3 százalékkal haladta meg a 2014. évi értéket és 522,5 millió euró volt. Ugyanakkor a vállalat a kedvezőtlen külső körülmények – az Európa számos országában időlegesen bevezetett forgalomkorlátozások, a határzárak miatt kényszerűen megtett kerülő útvonalak többletköltségei, a schengeni határokon belül több ízben visszaállított határellenőrzések forgalomlassító hatása – ellenére megőrizte eredményességét.

Ami pedig a pénzügyi szektort illeti, a pesti börzére készül a Gránit Bank is: a hitelintézet befektetői elfogadták azt a tízéves stratégiai tervet, amely szerint megjelennek a bank részvényei a parketten. A tőzsdére lépés célja egyrészt a tőkebevonás, másfelől a profitrealizálás lehetőségének megteremtése. A bank sokszorosára növekedett az elmúlt években, s az állam tulajdonosként 2013 óta van jelen a pénzintézetben. A Gránit Bank leghamarabb 2017-ben mérettetheti meg magát a hazai tőkepiacon.

A Magyarországon működő bankok közül az MKB Bank egyértelműen kötelezettséget vállalt arra, hogy tőzsdére megy. Az érvényes európai uniós vállalás értelmében ez két nyereséges év után történhet meg. A lapunknak adott hétvégi interjúban Balog Ádám vezérigazgató megerősítette, hogy az MKB részvényeit 2019 bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.

A tőzsde új stratégiája arra irányul, hogy újból pezsgő tőkepiaca legyen Budapestnek – mondta lapunknak korábban a témában Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója. Elárulta azt is, hogy céljuk a tőzsdefejlesztés következtében a magyarországi részvénypiac kapitalizációja a jelenlegi tizenháromról elérje a bruttó hazai termék (GDP) harminc százalékát, amely a hosszú távú reál-GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékot adhat hozzá. Ráadásul 2019–2020 kritikus évek lehetnek az uniós támogatások elapadása miatt. A vállalatok finanszírozásához szükséges források mérséklődnek, ezért is kell megerősíteni a BÉT-et. A tőzsdefejlesztés egyéb eszközeiről egyeztetés folyik a Nemzetgazdasági Minisz­tériummal.