Gazdaság

Négy évre tervez Seszták Miklós

Nincs szerződéskötési „tilalom” a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban – Ipari rezsicsökkentésre 2015-től lesz reális lehetőség

A kormány nem államosít, hanem stratégiai ágazatokban növeli az állami szerepvállalást. Ennek egy része lehet bizonyos állami vállalatok megvásárlása piaci alapon, akár száz százalékban is, vagy lehet ágazati szegmensnek a megvétele. Nem vesszük meg az egész rendszert vagy az egész vállalatot, hanem megvesszük az irányítást – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Elmondta, 2015-től várható az ipari rezsicsökkentés, „hamarabb a megfelelő előkészítés és a szükséges jogszabály-módosítások miatt nincs rá lehetőség”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) első számú vezetője kitért arra is, hogy a paksi atomerőmű bővítése kapcsán minden a tervek szerint halad.

Seszták
A miniszter szerint olcsó energiára van szükség Magyarország újraiparosításához (Fotó: Kövesdi Andrea)

– Hány hónapra tervezi a miniszterséget? A kiszivárgott hírek szerint csak rövid ideig lesz a szaktárca vezetője.
– Minden miniszter és minden államtitkár egy teljes ciklusnyi munkával számol. Aki kevesebbre tervez, az nem reális, aki pedig négy éven túlra, az naiv. Én erre a kormányzati ciklusra kaptam megbízást, felkérést a miniszterelnöktől. Ha ez hosszú távnak számít, akkor hosszabb távra tervezek.

– Milyen újdonságok bevezetését tervezi az NFM-nél?
– A gazdasági-üzleti életből jövök, menedzserszemléletű tárcát szeretnék irányítani. Ami pedig az újdonságokat illeti, hozzánk kerül például a fogyasztóvédelem területe a nemzetgazdasági tárcától, mivel egységesen kell kezelnünk a kiemelt közműszolgáltatást, és ennek fontos kapcsolódási pontja éppen a fogyasztóvédelem. Ugyancsak a tárca irányítása alá került a kormányzati sportfejlesztés portfóliója, továbbá a direkt bizottsági források koordinálása, de nem mi pályáztatunk, hanem meghatározzuk annak formáját.

– Ez újabban nem a Miniszterelnökség dolga?
– Az elosztási metodika változik a korábbiakhoz képest. Magyarul a Miniszterelnökség előterjeszt, a többi minisztérium pedig mellérendelt viszonyban kezeli az ügyeket. Vagyis nem alárendelt szereplői leszünk a döntéshozatalnak. Egy kormány van, annak pedig kilenc tárcája, a cél a hatékonyság növelése.

– A tárcája alá tartozó cégeket éppen most világítják át. Mi tette szükségessé ezt az intézkedést, mit remélnek tőle?
– Kicsit pontosítsunk: a társaságok átvilágítása alatt leginkább a hatékonyságjavító intézkedési lehetőségek feltárása, a nem szokásos tevékenységhez kapcsolódó szerződések átmeneti moratóriuma értendő.


– Van moratórium vagy nincs az újabb szerződések-megállapodások megkötésére az NFM által felügyelt vállalatoknál?
– Ha egy társaság a napi ügymenethez nem kapcsolódó szerződés megkötését tervezi, azt előzetes véleményezésre kérjük megküldeni. Általános érvényű tilalom tehát nincs, értelemszerűen lehet azonban olyan helyzet, amikor azt kell megvizsgálni, hogy az esetleges speciális tranzakció belefér-e a mi koncepciónkba, az anyagi lehetőségekbe, a szervezeti átalakításunkba.

– Mégis, mindenki tilalmakat emleget a szaktárca esetében.
– Nincs tilalom. Ismétlem, csak arról van szó, hogy a nem szokásos ügymenethez tartozó szerződéseket előzetesen hagyassák jóvá a vállalatok. Költséghatékonyság, finanszírozás és szerkezetátalakítás: a fejlesztési tárcánál most ezek kerültek középpontba.

– Közismert, a kormány stratégiai szektorokban növelné az állami tulajdont, mint például a villamos energia és a gáz piaca. Hogyan?
– Ez elsősorban nem törvényhozási, hanem gazdasági kérdés, de a cél egyértelmű, vannak olyan meghatározó gazdasági szegmensek, ahol az állami szerepvállalást növelni kell. Ez azonban nem jelent államosítást. A kormány nem államosít, hanem stratégiai ágazatokban növeli az állami szerepvállalást. Ennek egy része lehet bizonyos állami vállalatok megvásárlása piaci alapon, akár száz százalékban is, ahogy például az Antenna Hungária és a Főgáz esetében történt, vagy lehet bizonyos ágazati szegmensnek a megvétele. Nem vesszük meg az egész rendszert vagy az egész vállalatot, hanem megvesszük az irányítást. Utóbbi elegendő is, miután az állami célok ezáltal már elérhetők.

– Az ősszel nyújtják be az Országgyűlésnek a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló törvényt, amiről annyit lehet tudni, hogy az áram- és a gázellátás profitorientált maradna. Vagyis a korábbi tervekhez képest a nonprofitból forprofit lesz?!
– Soha nem mondtam, hogy az említett terület forprofit lesz. A kormány azt tervezi, hogy lesz egy nonprofit közműszolgáltató réteg, vagyis a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás lenne nem nyereségérdekelt, és lesz egy no profit. Pontosítsunk tehát, csak egy betű az egész, de gazdasági értelemben nagy az eltérés. A nonprofit röviden annyit jelent, hogy a működés során nem is tervezünk nyereségelemeket, ugyanakkor a no profitnál elengedhetetlen profitelemeket „beletenni” az üzemeltetésbe, példaként az áramszolgáltatást tudom felhozni. Itt az egyetemleges szolgáltatóvá válás a fontos kérdés, ezzel szemben a hálózatot nem kívánja az állam megvásárolni. Értelemszerűen ahhoz, hogy ezek jól működjenek, nem lehet nonprofittal termelni, miután a nyereségből kell elvégezni az energiabiztonsághoz szükséges beruházásokat. Mi azt valljuk, hogy a no profit üzemmód termel egy minimális nyereséget, ám ezt nem lehet majd osztalék formájában kivenni, csak és kizárólag az energiahatékonyság növelésére vagy energiabiztonság megteremtésére fordítható.

– A kormány már hónapok óta azt kommunikálja, hogy a lakossági után jön az ipari rezsicsökkentés. Mikor?
– Az ipari rezsicsökkentés kapcsán most készülnek a hatástanulmányok. Meg kell húzni annak a mértékét, hogy ez majd milyen szolgáltatásra, az ipari szegmensen belül milyen körre vonatkozik, és azt is, hogy hány százalékot tesz ki az intézkedés. Az esztendő végére tudok konkrétumokat ígérni.

– Ezek szerint leghamarabb 2015-től lesz ipari rezsicsökkentés?
– Hamarabb a megfelelő előkészítés és a szükséges jogszabály-módosítások miatt nincs rá lehetőség.

– Mi most a tárca definíciója, miért van szükség a lakosságin túl ipari rezsicsökkentésre?
– Olcsó energiára van szükség Magyarország újraiparosításához, a nemzeti ipar versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a termékek és szolgáltatások árának csökkentése, ehhez kell az ipari rezsicsökkentés.

– Maradva az energiaszolgáltatóknál, mely cégeket akarja megvásárolni az állam?
– A kormány kinyilvánította, hogy szeretne még több akvizíciót. Helytelen volna azonban, ha az eladó cég a sajtóból értesülne arról, hogy meg akarják vásárolni.

– A rezsicsökkentés a végtelenségig nem folytatható, a továbbiakban mi lesz a tarifákkal, kikerülnek-e a politikai hatáskörből?
– Árszabályozás tekintetében az energiahivatal szerepe megkérdőjelezhetetlen, rögzített, ezen nem akarunk változtatni. Vagyis az árszabályozás a jövőben sem lesz politikai, hanem hatékonysági kérdés marad. Természetesen a rezsicsökkentés kapcsán van egy szint, amely alá nem tudunk menni, mert az már az energiabiztonságot veszélyeztetné. Az eredmények a nemzetközi összehasonlító adatokból és a hazai mutatókból is jól láthatók: a háztartások terheit tekintve jócskán kikerültünk az európai sereghajtók közül.

– Paks kapcsán nemrég úgy nyilatkozott, hogy készült hatástanulmány, de hány szerződés kell még ahhoz, hogy elinduljon a beruházás?
– A paksi atomerőmű bővítése kapcsán azt tudom rögzíteni, hogy minden a tervek szerint halad. Van azonban egy kormánydöntés arról, hogy a fejlesztést annak kiemelt jelentősége miatt kormánybiztos felügyeli, akinek munkája értelemszerűen átnyúlik a minisztériumi szinten. A jogszabályi háttér az Országgyűlés tavaszi ülésszakán megszületett, a tervezett ütemezés szerint folynak a tárgyalások.

– Energiastratégiai megközelítésből hogyan tekint az NFM Paksra?
– Az energiastratégiában energia­mixként emlegetett atom-szén-zöld összeállítást mi továbbra is tartjuk. Az olcsó, környezetkímélő és biztonságos atomenergiára megkerülhetetlenül szüksége van és lesz Magyarországnak. A beruházás emellett meghatározó jelentőségű a hazai munkahelyteremtés szempontjából.

– Úgy tűnik, a kormány hisz a hazai közlekedési csatornák térségi szerepében, de hogyan és miből kíván fejleszteni?
– Tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország központi földrajzi helyzete miatt elsősorban mindig is tranzitország lesz. Okosan ki kell aknáznunk az ebből származó gazdasági előnyöket. A vasúti fejlesztések terén erre leginkább a Budapest–Belgrád szakasz korszerűsítése és a fővárost elkerülő tehervasút megépítése adna lehetőséget. Ami ezekben az ügyekben a forrásokat illeti, mind a kínai finanszírozói oldal, mind pedig a szerb fél jelezte elkötelezettségét az üzlet megvalósítására. A nemzetközi folyosókkal legalább egyenrangú törekvés a vidéki kistelepülések közlekedési helyzetének javítása.

– Mi lesz olyan projektekkel, amelyek népszerűek voltak az elmúlt években, mint például a panel­program?
– Jelentős változás lesz, hogy szeretnénk kiterjeszteni a panelprogramot, hogy az energiahatékonysági beruházások elérhetők legyenek a családi házakra is. Nagyon sokan nem panelben élnek, és itt is nagy az igény a költségcsökkentő fejlesztésekre.

– Hogyan készül a szaktárca a parlament őszi ülésszakára, a közműszolgáltatók szabályozásáról szóló jogszabálytervezet mellett mivel rukkolnak még ki?
– Mi túlnyomórészt a piaccal vagyunk kapcsolatban, a feladatkörök elosztása nyomán más tárcákhoz képest darabszámra kisebb törvényelőkészítői munka hárul ránk. Ugyanakkor dolgozunk azon, hogy a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál miként is kezeljük azokat a kisebbségi részesedéseket, amelyek stratégiai szempontból jelentősnek számíthatnak. Keressük a módját, hogyan tudjuk megteremteni a százszázalékos állami tulajdonlást a jelentős állami vállalatoknál.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom