Nagyot fejlődött a hazai digitális piac

Kerstin Günther, a Magyar Telekom igazgatóságának elnöke, Hou Lin-csao, a Nemzetközi Telekommunikációs Egyesület főtitkára és Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetközi Távközlési Egyesület konferenciáján (Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd)

A nemzeti össztermék huszonegy-huszonkét százalékát teszi ki a digitális gazdaság, amely négyszázezer embernek, a foglalkoztatottak tizenöt százalékának ad munkát. Ezzel az Európai Unióban Magyarország a harmadik Írország és Finnország mögött a távközlési piacon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkonferenciáján. Közölte, Magyarországon fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság az unióban, az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlya erősebb az EU-átlagnál – írta a távirati iroda.

A miniszterelnök a kihívásokról is beszélt: a modern világ gyors változása feladat elé állítja a demokratikus politikai rendszereket, legyen szó akár a modern kori népvándorlásról vagy a világgazdaság digitalizációjáról. Hangsúlyozta, mindenki gyors változást szeretne, amely javítja az emberek életminőségét. Szerinte kérdés, miként lehet ezt megtenni anélkül, hogy az emberek úgy éreznék, a világ fejlődése kicsúszott az ellenőrzésük alól. „Csak úgy, hogy meghallgatjuk őket” – mondta a kormányfő, utalva ezzel az internetes konzultációra is. Hozzátette, Magyarországon az elmúlt időszakban a demokratikus kultúra részévé vált nemzeti konzultációs rendszerrel az ország stratégiai érdekeit érintő fontos döntések előtt is hallható, milyen irányú fejlődést látna szívesen a társadalom. Megemlítette azt az igényt is, hogy a kormány kiemelten támogassa a hazai vállalkozások digitális fejlesztését. Megjegyezte, hogy 2010 óta tizenhatmilliárd forintnyi támogatással több mint ezeregyszáz vállalkozás informatikai fejlesztését segítették, ezt az összeget pedig megnyolcszorozza az állam a következő években. Ezzel százharmincmilliárd forint jut az infokommunikáció fejlesztésére, amelyben nyolcezer, e területen működő cég részesül. Orbán Viktor arról is szólt, hogy az iparágnak még van hova fejlődni, jó néhány ezer új és exportképes kis- és középvállalkozásra és tízezer fiatal mérnökre és informatikusra van szükség a szektorban. A miniszterelnök ismertette: a magyar export több mint nyolc százaléka származik a digitális gazdaságból, és a kutatás-fejlesztési ráfordításokban is jelentős a tízszázalékos részarány. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) szerepe nélkülözhetetlen az innováció­ban, támogatásukkal ösztönözhető a lokális digitális fejlődés, és új álláshelyek teremthetők – mondta Hou Lin-csao, az ITU főtitkára. A kkv-szektor a munkaerő mintegy hetven százalékát foglalkoztatja, és a fejlődő országokban nyolcvan százalékát adják a munkahelyeknek.

Kihívást jelent az is, hogy az ötszázmillió európai előfizetővel bíró piacon kétszáz távközlési szolgáltató működik. Mindez éles ellentétben van a Kínában vagy az Egyesült Államokban működő pár nemzeti szolgáltatóval.