Nagy Márton: Versengő és versenyképes bankrendszerre van szükség

Javítani kell a magyar bankok költéghatékonyságán

Nagy Márton kiemelte: a magyar bankok menedzsmentje a lakossági hitelek gyenge árversenye mellett eddig elsősorban a pénzintézetek bevételeire fókuszált. Ezzel párhuzamosan a hazai bankrendszer jelentős költségekkel működik, a magyar bankok költséghatékonysága nemzetközi és régiós összevetésben is alacsony, míg a bevételük kiemelkedően magas - tette hozzá. A jegybank alelnöke rámutatott: a hitelintézetek a hatékonyság javításával is csökkenthetik a kamatokat a jövedelmezőség romlása nélkül.

A vállalati hitelezés bővülésére számítanak

Nagy Márton kifejtette: hitelezési fordulat következett be a vállalati hitelezésben, különösen a kis- és középvállalatok (kkv-k) finanszírozásában, és bár március végén kifutott az MNB növekedési hitelprogramja, a kkv-hitelek állománya 2017-ben, 2018-ban 7-8 százalékkal nőhet majd, ezzel a kkv-hitelezés elérte a fenntartható mértékű évi emelkedését. Emellett az egész vállalati hitelezés is évi 3-5 százalékkal bővülhet évente - jelezte a jegybank alelnöke. 

Idén már növekedhet a háztartások hitelállománya

Nagy Márton elmondta: a többévi hiteltörlesztési periódus után idén már növekedhet a háztartások hitelállománya. Gondnak ítélte azonban, hogy a hazai lakáscélú hitelek felárai jelentősen meghaladják a régióban átlagos szintet. Kiemelte: a kiszámíthatóság érdekében a hosszabb távú, fix kamatozású hitelek arányát növelni kellene. Jelezte: furcsa, hogy a változó kamatozású lakáshitelek esetében 150-200 bázispont is lehet az eltérés az egyes bankok ajánlatai között, a rögzített kamatozású kölcsönök esetében pedig 200-250 bázispont is lehet a különbség a banki kondíciókban. Kiemelte: nemzetközi összehasonlításban magas a magyar pénzintézetekben dolgozó alkalmazottak száma. 

Magyarországon túl sok a pénzintézet, hosszabb távon 4-5 nagybankra van szükség

Az MNB alelnöke rámutatott: Magyarország "túlbankosodott" ország a maga mintegy 40 kereskedelmi bankjával, a mérethatékonyság növelése érdekében összeolvadások is lehetnek, az országnak hosszabb távon 4-5 nagybankra van szüksége.

A bankszektorban is a digitalizációé a jövő

Nagy Márton hangsúlyozta: a banki költségek jelentősen csökkenthetőek, ha a hazai hitelintézetek átállnak a digitális, készpénz és papír nélküli bankolásra, a jövő a digitalizációé, ezzel csökkenthető a költséges bankfiókok száma is - emelte ki a jegybank alelnöke.

A bankvezetők szerint nem igaz, hogy a magyar bankrendszer kimagaslóan jövedelmező 

Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint eltúlzott az a jegybanki adat, hogy tavaly a magyar bankszektor együttesen mintegy 485 milliárd forint nyereséget mutatott volna fel. A kimutatásokban szerinte számos egyszeri tétel szerepelt, így nem igaz az a megállapítás, hogy a magyar bankrendszer kimagasló jövedelmezőséget ért el. Véleménye szerint a hosszabb távon elérhető és fenntartható profit a magyar bankrenszerben 150-200 milliárd forintra rúghat, ami 5-6 százalékos tőkearányos megtérülést jelent. Bencsik László kiemelte azt is, hogy a magyar bankrendszerben a nettó kamatrés 2,5 százalékos, ami regionális összevetésben alacsony.  Mindennek következtében a jegybank helyzetértékelése problématikus, és elgondolkodtató. Ezzel együtt dicséretes az a teljesítmény, amit az MNB az elmúlt években elért - jelezte az OTP vezérigazgató-helyettese. 

Bencsik László azt is megkérdőjelezte, hogy a bankfiókok számát nagymértékben csökkenteni kellene, hozzátéve, az ügyfelek igénylik a fiókokban való kiszolgálást, különösen a lakáshitelek igénylése során.

Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank távozó vezérigazgatója úgy vélte, hogy a magyar bankrendszerben tényleg túl sok bank működik, a magyarországi bankokra ugyanakkor nem nehezedik nyomás a tekintetben, hogy a bankrenszer konszolidációja bekövetkezzen. Ő is vitatta, hogy nagyon nyereséges lennének a hazai hitelintézetek. Heinz Wiedner szerint az univerzális bankoknak arra is figyelmet kell fordítani, hogy a bankfiókok és a lakossági alternatív csatornák helyes kombinációját alakítsák ki.

Balog Ádám, az MKB vezégigazgatója rámutatott: az egyes bankok költségeit nehéz tovább csökkenteni, a bankok a digitalizáció küszöbén állnak, ez pedig jelentős beruházásokat igényel a pénzintézetektől. Balog Ádám szerint a digitalizációban is előbbre kellene tartani, ebbe kell fektetniük leginkább a bankoknak mostanában. Utalt arra, nem kell félni az úgynevezett "fintech" cégektől, de arra a pénzintézeteknek fel kell készülniük, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a pénzpiacon.

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: a bankok költségcsökkentési lehetőségei jelentősen beszűkűltek, a költségek további mérséklését a nagyaranyú digitalizáció eredményezheti majd, ehhez azonban számos jogszabály hiányzik. Simák Pál rámutatott: a válság előtti buborék a lakossági devizahitelezésben és a projektingatlan-finanszírozásban alakult ki, a lakossági hitelezés terén most a kamatkockázat jelenthet veszélyt.

Simák Pál szerint a fókuszt arra kellene helyezni, hogy a fix kamatozású hitelek aránya magas legyen, és a lakosság felkészült legyen arra, hogy a kamatszint várhatóan emelkedhet a jövőben. 

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint drasztikus fiókbezárásokat nem, racionalizálást azonban terveznek a banknál, ez azt eredményezi, hogy 12 takarékszövetkezet marad várhatóan a magyar piacon. Ezzel párhuzamosan a mostani mintegy 1500 fiókról mintegy 1200-ra csökkenhet a takarékok fiókjainak száma. Vida József rámutatott: a kkv-k a finanszírozásban napjainkban a bőség zavarával küzdenek, a kamatmentes visszatérítendő európai uniós források mellett nehéz a bankok saját hiteleit kiközvetíteni.