Gazdaság

NGM: Az egyéb bérkategóriákban is növekedhet a bér

A szakszervezetek elégedettek a bérmegállapodással

A minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelkedésétől a kormány azt várja, hogy az egyéb bérkategóriákban is növekszik bér - mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár szerdán az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: folytatódik a három éve töretlen béremelkedési folyamat Magyarországon, a reálbérek folyamatosan növekednek.
A munkaadóknak is érdeke, hogy emelkedjenek a bérek, hiszen csak így tudják megtartani a jól képzett, megfelelő tudással, motiváltsággal rendelkező szakembereket - tette hozzá.
Elmondta: 2010 óta ezzel a kétéves programmal 88 százalékkal emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum még ennél is jobban növekedhet, megduplázódhat.
Felidézte: a kormány jelentős járulékcsökkentést is adott a megállapodás részeként, jövőre 5 százalék ponttal, 2018. január elsejéből újabb 2 százalékponttal mérséklődik a bérekre rakódó közteher.
A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban az államtitkár rámutatott: a korábbi években nagy többségük ki tudta gazdálkodni a béremelést. Arra számítanak, hogy a hatékonyság javításával, a termelékenység növelésével megteremtik a béremelés többletét, egyébként azzal szembesülnének, hogy munkavállalóik elmennek magasabb bérért.

LMP: Kevés a kormány bérprogramja 
"Édeskevésnek" tartja a kormány bér- és járulékprogramját az LMP, mert az szerintük nem fogja megoldani a kivándorlás és az a miatt kialakult munkaerőhiány problémáját. Szél Bernadett szerdai sajtótájékoztatóján radikális béremelést sürgetett. Kijelentette: a minimálbér jövőre sem éri el a 2015-ös létminimum szintjét, vagyis továbbra sem lehet majd abból megélni, ráadásul a minimálbér felett keresők semmilyen pluszjövedelemre nem számíthatnak. Megismételte javaslatukat, amely a munkavállalók járulékát csökkentené 6,5 százalékkal. Ugyancsak problémának nevezte, hogy a társasági adók csökkentéséből a KKV-krészesülnek a legkevésbé, holott a munkavállalók nagy részét ők foglalkoztatják. A minimálbér növelését szerinte a kormány csak a nagyvállalatok számára kompenzálja. Valódi fordulathoz az LMP szerint el kell törölni az egykulcsos adórendszert, de a közszférában is jelentős béremelést kell megvalósítani, ott ugyanis 2008 óta nem emelkedtek a jövedelmek.

szakszervezetek elégedettek a bérmegállapodással
A szakszervezetek elégedettek a bérmegállapodással, hosszú évek óta nem értek el ekkora sikert a munkavállalói érdekképviseletek, mint most - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Kifejtette: a szakszervezetek tíz éve azért küzdenek, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimumot, a szakmunkás bérminimum pedig nagyobb mértékben növekedjen a minimálbérnél.
A kormány és a szociális partnerek között kedden létrejött megállapodása szerint jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a járulékok 5 százalékkal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.
A szakszervezeti vezető szerint a megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy a megbomlott munkaerő-piaci folyamatok belátható időn belül egyensúlyba kerüljenek.
Fontosnak nevezte Palkovics Imre, hogy a magyar szakképzett munkaerő megmaradjon a munkahelyén, szerinte a megbecsültséget a megélhetési feltételek biztosításával is meg kell adni.
A Munkástanácsok elnöke szólt arról, hogy a bérmegállapodás a magyar gazdaság versenyképességét is növeli, a vállalkozásoknál, így a kkv-knál is a bér nemcsak költség elsősorban, hanem hatékonysági kérdés is. A béremelés rákényszeríti a vállalkozásokat arra, hogy hatékonyabban szervezzék a legértékesebb elemet, az élő munkaerőt - mondta Palkovics Imre.