Gazdaság
NGM: 92,2 milliárd forint államháztartási többlet januárban
Az emelkedés az adóbevételek alakulásának köszönhető
Januárban a központi költségvetés 17,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,4 milliárd forintos többlettel zártak. A kedvező reálgazdasági folyamatok a költségvetésben is tükröződnek Az NGM szerint az utóbbi évek egyik legkedvezőbb államháztartási adata egyrészt annak köszönhető, hogy egyre több embernek van munkája, így nemcsak a bérekhez, hanem a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések is növekedtek. Másrészt az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedések - egyebek mellett az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az on-line pénztárgépek - egyértelmű sikerét mutatják. Elemzők: tartható a 2 százalékos költségvetési hiánycél
Egy évvel korábban, 2015. januárjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 53,8 milliárd forint volt. A NGM közlése szerint a januári egyenlegek eltérő alakulásában főként az idei magasabb adóbevételek - általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek - játszottak szerepet.
Az elmúlt időszak kedvező reálgazdasági folyamatai a költségvetésben is tükröződnek - kommentálta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a központi költségvetés hétfőn publikált előzetes adatait.
Banai Péter Benő az M1 aktuális csatornának nyilatkozva kifejtette: több embernek van munkája, a reálbérek jobban növekednek, mint a korábbi időszakban, így a költségvetésnek is több bevétele van. Januárban a főbb adónemekből több pénz érkezett a költségvetésbe, mint 2015 januárjában, ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen kedvező a mostani adat.
A szaktárca az év egészére arra számít, hogy a 2 százalékos GDP arányos hiány továbbra is reálisan elérhető - mondta az államtitkár. Hozzátette, ezzel az adattal Európa első felében helyezkedik el a magyar gazdaság és a magyar államháztartás.
Kitért arra is, hogy a bürokráciacsökkentés az üzleti környezet javítása, Magyarország versenyképességének növelése szempontjából fontos, aminek a reálgazdasági pozitív hatások mellett közvetlen költségvetési hatása is lesz. A szaktárca azzal számol, hogy a bürokráciacsökkentő intézkedéseknek köszönhetően csökken a központi költségvetés kiadási szükséglete - mondta Banai Péter Benő.
Az uniós programok tavalyhoz képest mérsékeltebb kiadásai a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárásához, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutásához köthetőek - áll a tájékoztatásban.
A tárca felidézi: a 2016-os költségvetés 2 százalékos bruttó hazai termék (GDP)-arányos költségvetési hiánnyal számol az államadósság további csökkenése mellett. A kormány várakozását megerősíti az Európai Bizottság friss jelentése is, amely szerint idén elérhető a tervezett hiánycél, a későbbiekben pedig még tovább csökkenhet. Ezzel párhuzamosan az államadósság 2016-ban 74,3 százalékra, 2017-ben pedig 72,4 százalékra mérséklődhet a GDP-arányában Brüsszel előrejelzése szerint - írják.
Mindez ismételten azt bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek, eredményeit pedig egyre szélesebb körben ismerik el - áll az NGM közleményében.
Tartható a bruttó hazai termék (GDP)-arányosan 2 százalékos költségvetési hiánycél 2016-ban az elemzők szerint, akik a friss januári államháztartási adatokra reagáltak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: jó pályán van a költségvetés, nőnek az adóbevételek, a lakossági fogyasztás, és február-márciusra várhatóan beérkezik a tavaly elmaradt, mintegy 500 milliárd forintos uniós támogatás is.
Hozzájárult a kedvező adathoz az is, hogy míg tavaly az első negyedévben már felfuttatták a 2007-2013-as uniós ciklus támogatásai miatti költségvetési kifizetéseket, az idén nem volt ilyen - tette hozzá.
Az elemző szerint a pluszos egyenleg megerősíti, joggal csökkenthette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a kamatozó kincstárjegyek kamatát. A költségvetésnek most kisebb a finanszírozási igénye, "ezért nem sietnek a devizakötvény kibocsátással sem" - jegyezte meg a K&H vezető elemzője.
Németh Dávid úgy látja, nehéz kikalkulálni hogyan hat az építőipari áfacsökkentés a költségvetésre, mert nem tudni mennyivel nőhet a termelés volumene ennek hatására. Inkább a közvetlen támogatások, például a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) lehet nyomon követhető - jegyezte meg. Az elemző felhívta a figyelmet az állami tartozásokra az egészségügy vagy oktatás területén, amelyek kifizetése befolyásolja a költségvetés egyenlegét. A K&H vezető elemzője szerint a fogyasztás a tavalyihoz hasonló ütemben nőhet, és ez további adóbevétel-növekedést eredményezhet.
Barczel Vivien, az Erste Bank elemzője szerint is kedvező a januári adat, úgy vélte, a gazdaság és a fogyasztás bővülése hozzájárul ahhoz, hogy megfelelően alakuljanak a bevételek az idén.
Elmondta: az év utolsó hónapjaiban többletes szokott lenni a költségvetés, azonban az uniós bevételek elmaradása miatt ez tavaly nem így alakult. A januári adat azért meglepő, mert a költségvetés jellemzően "orrnehéz", az év elején szokott deficites lenni - fejtette ki.
Az Erste elemzője nem számít többletre az államháztartásban a következő hónapokban. Mint mondta, kérdéses terület az államháztartás alakulása szempontjából az a kormányzati cél, hogy minél több uniós forrást hívjon le Magyarország.