Módosulhat a cafateria rendszer

Elfogadják az utalványokat 
Az Erzsébet-utalványok - akár papíralapon, akár kártyán rendelve - továbbra is a béren kívüli juttatás részeként adhatók, ezt a hatályos adójogszabályok biztosítják. Az Erzsébet-utalványok kibocsátása, elfogadása és beváltása elektronikus kártya formájában is zavartalanul folyik tovább  - erősítette meg az Erzsébet-program honapján. A 2016-ban kiírt (és a későbbiekben kiírandó) pályázatok fedezete - mind az Erzsébet-utalványok forgalmazásának 2015. évi pénzügyi eredményéből, mind költségvetési forrásból - biztosított - szögezte le a közlemény.A Fidesz-frakció szerint a balliberálisok annak örülnek, ha Brüsszel beleköt két olyan sikeres programba, mint az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya, amelyek azért szúrják a multik szemét, mert már nem „nyerészkedhetnek” a magyar embereken.

Az Erzsébet-utalványt a magyar étkezési utalványok forgalmazásából kiszorult és korábban extraprofitot szerzett multik támadták meg azért, mert helyettük ma már a magyar rászorulókat és gyermekeket segíti az utalványok forgalmazása - tették hozzá.

Hozzátették: a SZÉP-kártya a cafeteria-rendszer egyik legnépszerűbb eleme, amely jelentősen hozzájárul a magyar dolgozók terheinek csökkentéséhez, a belföldi turizmushoz, a gazdaság növekedéséhez és a vidéki munkahelyteremtéshez.

A Fidesz ezért azt kéri a kormánytól, hogy tegyen meg mindent azért, hogy megvédje a magyar emberek érdekeit és ezeket a programokat - írták.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítására indított keresetet Magyarországgal szemben az uniós bíróság előtt. A bíróság megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól. 

Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti az uniós irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.

Emellett a magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság) formájában működjenek. Ráadásul ezek a kibocsátók kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A bíróság megállapította, hogy a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények a székhely alapján nem lehetnek hátrányosan megkülönböztetőek. Az a kikötés, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami hátrányos megkülönböztetés a bíróság szerint.

Ítéletében a bíróság rámutatott arra is, hogy a cafeteria-ügyben kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni egyes feltételeknek. Például annak, hogy a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. A bíróság arra emlékeztetett, hogy ilyen korlátozás nem járhat a szolgáltatók székhelye okozta hátrányos megkülönböztetéssel. A bíróság azt állapította meg, hogy a cafeteria ügyében ilyen hátrányos megkülönböztetés történt.

 A magyar jogi szabályozás a bíróság szerint azzal is sérti az irányelvet, hogy a kibocsátók minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen való jelenlétének megkövetelésével magyarországi telephely meglétét írja elő számukra. Ezzel megfosztja a más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat azon joguktól, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek. Ilyen kötelezettség pedig nem áll arányban a fogyasztók és a hitelezők védelmének céljával, mivel az az indoklás szerint kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhető.

A bíróság arra is rámutatott, hogy a szerződések értelmében vett gazdasági tevékenységnek minősül olyan utalványok díjazás ellenében történő kibocsátása, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak a munkavállalóiknak fogyasztásra kész étel formájában természetbeni juttatást. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára ebben a tevékenységben fenntartott monopólium megsérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is.

A bíróság szerint az ilyen monopólium létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a  gazdasági tevékenységből származó bevételeket a cafeteria ügyében a MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.

A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését - reagált a döntésre Kovács Zoltán kormányszóvivő . Közölte: a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.  Hangsúlyozta: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.

Kovács Zoltán a döntést Magyarország és a magyar emberek számára kedvezőtlennek ítélte, és kiemelte, hogy egy sikeres, jól működő programról van szó. Mint mondta, az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre, ennek révén pedig több mint 600 ezren, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program.  

Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy a piacról kiszorult francia cégek kártérítési igényt támaszthatnak a magyar kormány ellen, Kovács Zoltán azt mondta: "az egész ügy ebben az értelemben bűzlik", mert a multinacionális cégek feljelentése alapján született az eljárás, és ez szerinte "át is üt az ítélet tartalmán".

DK: fizet-e kártérítést az állam?
A DK választ vár a kormánytól arra, hogy az Európai Bíróság cafeteriaügyben hozott ítélete kötelezi-e a magyar államot kártérítés megfizetésére a tönkretett cégeknek - közölte Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, európai parlamenti (EP) képviselője. A DK alelnöke, EP-képviselője az ítéletet úgy kommentálta: újabb uniós pofonba szaladt bele az Orbán-kormány.
A DK szerint "a sokaknak joguk van tudni, hogy mennyi pénzt vettek ki a zsebükből az EU-s szabályokat semmibe vevő fideszes kevesek" - fogalmazott közleményében Molnár Csaba.