Módosította a jegybanki gazdálkodást a parlament

Kósa Lajos és Bánki Erik a részleteket ismertették (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az Országgyűlés Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára 118 igen szavazattal, 58 nem ellenében módosította a jegybanktörvényt, amelynek értelmében az adatkezelő gazdasági társaság s a tulajdonos Magyar Nemzeti Bank (MNB) mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog élvez-e elsőbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetővé tenni, mert az MNB bármely működése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye.

A MNB-t érintő törvénymódosítás a jegybank legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok és a jegybank által létrehozott alapítványok által kezelt adatokra vonatkozik, vagyis a jegybank vonatkozásában a törvényi szabályozás nem változik – közölte megkeresésünkre az MNB. Ennek alapján továbbra is biztosított a jegybank átlátható működésének ellenőrzése. Hátterében pedig az áll, hogy mind a jegybanktörvény, mind pedig az MNB alapokmánya rögzíti a nemzeti bank döntéshozó testületeinek átlátható működését. A jegybanki közlés kitér arra is, hogy a törvénymódosítás az MNB vonatkozásában – ahogy eddig is – érvényes szabályokhoz igazítja a gazdasági társaságok által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályozást. Ennek megfelelően a gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB csak abban az esetben tagadhatja meg az adatok kiadását, ha az adatok megismerhetővé tétele pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sért. Az MNB alapítványaira, mint az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó jogi személyekre, vonatkozó szabályok a többi alapítványra érvényes normákhoz igazodnak – mutat rá a közlemény. Ezek keretén belül a jegybank beszámol tevékenységéről az Országgyűlés gazdasági bizottságának, s tájékoztatja a nyilvánosságot. Az MNB tevékenységét az Állami Számvevőszék mellett a felügyelőbizottság és belső ellenőrzési igazgatósága is ellenőrzi.


Az MNB közölte érdeklődésünkre azt is: a jogszabály módosítása nyomán a jegybank elnökének, alelnökei­nek és a monetáris tanács tagjainak fizetése az uniós jegybanki vezetők béreihez közelít. Az MNB-elnök havi bére ötmillió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik.

Matolcsy még így is kevesebbet fog keresni, mint 2010-et megelőzően a korábbi jegybanki vezetés alelnökei. Simor András volt elnök havi jövedelme meghaladta a nyolcmillió forintot, Karvalits Ferenc alelnökként több mint hatmillió forintos, míg Király Júlia alelnökként több mint havi öt és fél millió forintos jövedelemmel rendelkezett.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott azután, hogy elfogadták a törvény módosítását. Azt mondta: a jegybank által létrehozott alapítványokra nem az információszabadságról szóló törvény vonatkozik. A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Kósa Lajos, a kormánypárt frakcióvezetője is biztosra vette, ahogy arra előzetesen számítani lehetett, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül majd az MNB-törvény most elfogadott módosítása.

A legfontosabb változások

- Igazodás más alapítványi normákhoz
- Nem lesz megtiltva az adatkiadás
- Marad a beszámolási kötelezettség
- A számvevőszék ellenőrzi az MNB-t
- Simor András jövedelme 8 millió felett volt
- Király Júlia alelnökként 5,5 milliót keresett