Módosítás előtt az MNB-törvény

A bizottsági tagok közül a tíz kormánypárti képviselő szavazott igennel, a három ellenzéki tag nem támogatta a tárgysorozatba vételt.

Bánki Erik indítványa emelné a jegybanki vezetők fizetését, valamint szabályozná a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaságok és az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését.

A bizottság ellenzéki tagjai élesen bírálták a módosító javaslatot, és azt is, hogy az indítványt csak hétfő délelőtt, a testület ülése előtt kapták kézhez.

Bővítené az MNB-törvény módosításában érintettek körét a törvényalkotási bizottság

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásokra is kiterjesztené az üzleti titok körébe tartozó adatokra hivatkozás lehetőségét az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

A testület hétfő esti ülésén ugyanakkor az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is az alaptörvény-ellenességet vetette fel Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselők előterjesztésével kapcsolatban, amely az MNB-törvényt változtatná meg. 

Hétfőn benyújtott javaslatukat kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, így annak részletes vitáját már aznap lefolytatta a törvényalkotási bizottság, a parlament pedig kedden szavaz az előterjesztésről. A kormány nevében Tállai András, a gazdasági tárca államtitkára támogatásáról biztosította a javaslatot. 

A bizottság ülésén Bánki Erik elmondta: a pénzpiaci szereplők és a magyar befektetők, valamint a pénzügyi stabilitás érdekében terjesztette be javaslatát, hogy szükség esetén lehetőség legyen egyes jegybanki eljárások felfüggesztésére, illetve a közigazgatási hatósági eljárási törvény által szabott eljárási határidők figyelmen kívül hagyására. Hozzátette: a pénzpiacok fokozott ellenőrizhetősége, a pénzpiaci eszközök használata indokolja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség ne vonatkozzon az MNB által alapított gazdasági társaságokra. Hozzátette: a jegybanki vezetők bérét is rendezni kell, mivel az jelenleg méltatlanul a legalacsonyabb az unióban.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke kijelentette: akceptálható az üzleti célok védelme a jegybank versenytárs mellett működő társaságainál, mint ahogy a polgári törvénykönyv tisztességtelen piaci versenyről szóló szabályai és az infótörvény összhangba hozása is. Kijelentette ugyanakkor: a javaslat számos ponton vet fel alkotmányossági kérdéseket. Ide sorolta, hogy az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény - amelyek egy része sarkalatos - egyértelműen meghatározza: az MNB-nek, a vállalkozásainak és az alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre. 

Az előterjesztés hatályával kapcsolatban felvetette a jogbiztonság kérdését, de a bírói függetlenség korlátozását is, mondván: adatok kiadását előíró jogerős bírói döntés nem juthat érvényre az elfogadásával. 

A szocialista Tóth Bertalan ezeken túl még azt is felvetette: a házszabály alapján sem lehetne tárgyalni az előterjesztést a NAIH elnöke által írásba foglalt kifogások miatt. Rákérdezett arra is: az MNB alapítványai milyen módon vehetnek részt piaci tevékenységben. Kifogásolta még, hogy az előterjesztés a hatályba lépése előtt keletkezett jogokat von el. Bárándy Gergely, a bizottság MSZP-s alelnöke a jegybanki vezetés jövedelmének emelését bírálta élesen. 

Gyüre Csaba, a testület jobbikos alelnöke szerint a kormányoldal "a törvényesítés eszközével" növeli a korrupciót. Hozzátette: a jegybank a jövőben közpénzt tüntethet el. 

Schiffer András (LMP) szerint az előterjesztésnek "nincs értelmezhető szakmai indoka". Azt is megkérdezte: mi olyan sürgős és miért akarják folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni a korlátozásokat. A politikus bűncselekménynek, hűtlen kezelésnek nevezte, ami az MNB-nél történik. 

Bánki Erik válaszában kijelentette: az előterjesztőknek nem volt szándéka bármi eltussolása. Az alapítványok által kezelt forrásokat pedig nem tekintik közpénznek, mivel azok működésére a jegybanknak nincs közvetlen ráhatása, kurátoraik nem visszahívhatók. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezen szervezetek csak az alapítói vagyon hozadékával rendelkezhetnek, maga a vagyon védett. 

Fömötör Barna, az MNB főigazgatója szerint a jegybank esetében a nemzeti, állami vagyon gazdálkodására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A központi bank nem fogadhat el utasítást sem az államtól, sem az uniótól, így más jogi helyzetben és gazdálkodással működik, mint az egyéb állami szervezetek - mondta.