Gazdaság
Modern nyomtatók hódítanak a piacon
Szárnyalás az elektronikának, egészségügynek, hanyatlás a nagyüzemeknek

Az első 3D-ben nyomtatott épület Dubajban (Fotó: Reuters/Ahmed Jadallah)
Magyarországon lassabban fejlődik a piac a nemzetközi irányzatokhoz képest. Nagyobb hazai szereplők csak néhányan vannak, és azok is megoszlanak – mondta lapunknak Szabó Diána, a FreeDee Kft. referense. Állítása szerint a fejlett országokban gyorsabban terjed a technológia, köszönhetően a magasabb reáljövedelmeknek és az állami támogatásoknak. Önerőből itthon egyelőre csak egyetemeknél jelentek meg a gépek, de a nagyobb cégeknél alkalmazzák már a 3D nyomtatást. Hangsúlyozta: egy asztali nyomtató már nettó háromszázezer és egymillió-kilencszázezer forint között megkapható, viszont a relatíve alacsony árak ellenére a legtöbben még nem engedhetik meg maguknak az ilyen kiadásokat. Azonban ezek a díjak is folyamatosan csökkennek, s ez továbbvisz minket az otthoni felhasználás felé.
A megtakarítás felhasználásfüggő, és nemcsak alapanyag-, de idő- és munkaerőköltségben is mérhető. Egy prototípus, amelyhez több nap vagy hét kellett, ezalatt pedig munkaerőt és gyártókapacitást foglalt le, most egy este alatt a mérnök asztalán lehet. Ezáltal nemcsak költséget spórol egy cégnek, de a gyorsabb piacra lépés esélyével versenyelőnyhöz juttatja. A szálhúzásos 3D technológia esetében a gép mellett az alapanyag is nagyon olcsó (egy kilogramm tízezer forint), kis szériás igények esetén pedig, ahol mondjuk száz-kétszáz darab kell egy alkatrészből, megspórolható több millió forintos fröccsöntőeszköz is. Az iskolákra is kimondottan igaz, hogy rengeteget tudnak megtakarítani a 3D nyomtatókkal az infrastruktúra karbantartásán és a szemléltető eszközök nyomtatásán keresztül – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a 3D nyomtatás milyen veszélyeket hordoz magában, azt mondta: minden másolhatóvá válik, a szerzői jogok veszélybe kerülnek.
A Dubajban épülő házakhoz felhasznált anyagok negyedét 2030-ra háromdimenziós printerekkel készítik el, s ahogy fejlődik a technológia, úgy növekszik ez az arány is. A verseny nagy lesz: a közel-keleti állam mellett az Egyesült Államokban, Koreában, Japánban és az Európai Unióban is fejlesztik az újabb forradalmat ígérő technológiát.
A következő másfél évtizedben a jelenlegi, leginkább ipari méretben használt és nagyon drága készülékek olcsóbbá válnak, és sorra jelennek meg a háztartásokban. Az előrejelzések azt mutatják meg, hogy 2030-ra a háztartások felében működik majd 3D-s nyomtató, illetve évente hetvenmilliárd értékű ilyen printer fogy. Az otthoni vagy lakóközösségi minigyárak létrejötte átalakítja az ipar és a kereskedelem szerkezetét. Egyre kevesebb lesz a nagyüzem, és a következő évtized végére leáldoz a nagy bevásárlóközpontok csillaga is. Forradalom következhet be az elektronikai iparban is, továbbá az egészségügyben is jelentős szerepet tölthetnek be a 3D-s nyomtatók.