Mindenki jól jár a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával

Alig fogadták el tavaly július elején az erről szóló jogszabályt, máris megalakultak és a nyár végére már meg is kezdték működésüket az első nyugdíjas-szövetkezetek. Tavaly év végén már hetvenhat bejegyzett szervezet működött, a lapunk által megkérdezettek egyöntetűen folyamatos taglétszám-növekedésről és a foglalkoztatási forma népszerűsödéséről számoltak be.

Növekvő aktivitás

Ez a foglalkoztatási forma az első percétől kezdve bizonyítja, hogy van létjogosultsága. A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetnek csak Székesfehérváron több mint kétszáz tagja van – mondta a Magyar Hírlap megkeresésére Szerepi Bálint, az Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet területi vezetője. A teljes régió aktív taglétszáma megközelíti az ezret, de a folyamatos és nagy érdeklődés miatt bővül, hiszen a jó fizikai és mentális állapotban lévő nyugdíjasoknak igényük van arra, hogy munkát vállalhassanak. Céges oldalról is kedvező fogadtatásra talált a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer. Szerepi Bálint megjegyezte, sokan érkeztek úgy, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták őket, itt azonban már nincsenek kiszolgáltatva, a tagok biztonságban érzik magukat.

Kitért arra, hogy az országos kampánynak köszönhetően is folyamatosan bővül a taglétszám, az érdeklődők száma pedig az aktív tagok többszöröse, hiszen sokakban él a szándék, hogy ismét munkába álljon. Szerepi Bálint hozzátette, a nyugdíjas munkavállalók számára fontos az is, hogy a szövetkezeti irodákban folyamatos nyitvatartás mellett, egyenként foglalkozzanak velük, és tájékoztassák őket a lehetőségeikről. A jelentkezők nagyjából fele azonnal munkába tud állni, további egy-két érdeklődőről pedig a korábbi kórtörténetet is felölelő pályaalkalmassági vizsgálat során derülhet ki, hogy milyen munkakörökben tudják foglalkoztatni.

Ahol mindenki nyer

A szövetkezeti foglalkoztatási forma legfőbb ismérve a rugalmasság – magyarázza a területi vezető. A munkalehetőségek kétféle kategóriába sorolhatók. Olyan munkakörökre, ahol a tapasztalat és a szaktudás egyaránt fontos, ilyen például a CNC-technológia ismerete, vagy például olyan karbantartói ismeretek megléte, amely a huszonöt-harminc éve telepített hűtő-fűtőberendezések javításához szükséges.
A másik nagy csoportba azok az elsősorban könnyű fizikai munkák tartoznak, amelyekre fiatalok nem jelentkeznek, vagy éppen a nyugdíjasok igényeihez jobban igazodnak. Van olyan kisebb benzinkút, ahol a nyugdíjas kútkezelő tankol, füvet nyír és más, kisebb feladatokat is ellát. Ugyanakkor az élelmiszeriparban, kiskereskedelemben is sokrétűen tudják alkalmazni a nyugdíjasokat, hiszen – hasonlóan a diákokhoz – a részmunkaidős foglalkoztatás az ő esetükben sem fix, négy- vagy hatórás napi munkaidőt jelent. A területi vezető szintén egy példát hozva említette, ha a dolgozó egy-két hétig nem vállal munkát, az sem jelent gondot, esetleg ha csak pár napot dolgozna valahol, akkor is alkalmazzák.

A kereskedelem pedig azért szereti a nyugdíjas munkaerőt, mert az adott szakterületen hiteles is a vásárlók számára. Egy tapasztalt hús-csemegepultos gyakran húsz-harminc év gyakorlatát is maga mögött tudja, ismeri az ételkészítés fortélyait, és kedve, teherbírása szerint újra dolgozhat. A jelen munkaerőpiaci környezetben erre a korosztályra (is) szükség van – tette hozzá Szerepi Bálint.

A keleti régió is élvonalban

Ha a teljes magyarországi viszonylatot nézzük, mind munkáltatói mind munkavállalói oldalról növekszik az érdeklődés, főleg az utolsó negyedévben volt ez jellemző – mondta lapunk kérdésére Szabó Balázs, a Szomszédok Nonprofit Kft. ügyvezetője. Rámutatott, a nyugdíjas munkaerőre vonatkozó igények tükrözik a munkaerőpiacot, hiányszakmák szerint keresik a gyártás, a kereskedelem, a vendéglátás vagy éppen valamilyen speciális területre a munkavállalókat, legyen szó hegesztőkről vagy könyvelőről. A szövetkezeten belüli foglalkoztatás egyébként közel harminc éve létező foglalkoztatási forma, a diákokhoz hasonló idő- és munkabeosztás a rugalmasságot szolgálja.

Szabó Balázs kiemelte, a Szomszédok országos tagsága összességében eléri a húszezret, az aktivitást tekintve pedig már a rövid tapasztalati idő és az országos bérkülönbségek ellenére is elmondható, hogy az erős munkáltatói bázisnak számító főváros mellett a kelet-magyarországi régió a legaktívabb. A munkavállalók korosztályát tekintve leginkább a hatvanas éveikben járók szeretnének dolgozni. Sőt, már olyanok is érdeklődnek a szövetkezeteknél, akik csak a közeljövőben mennek nyugdíjba. A szövetkezet mellett szól még, hogy nincs kereseti korlát, és persze az is, hogy mindkét oldalról nagy az igény a továbbfoglalkoztatásra.