Mérséklődik hazánk külső adóssága

A folyó fizetési mérleg a reálgazdasági és a pénzügyi tranzakciókat foglalja össze, rendszerint egy meghatározott időszakra szól, gyakorlatilag az egyenleg alakulásában benne van az ország gazdaságának a „lelke”, így az áruk, szolgáltatások és jövedelmek forgalma, de itt találhatók meg az egyoldalú vagy viszonzatlan átutalások is, így például a hosszabb ideig külföldön dolgozók illetményátutalásai is. A Magyar Nemzeti Bank friss számsora szerint a harmadik negyedévben 1,064 milliárd eurónyi volt a többlet a mérlegben, az aktívum viszont elmarad az egy évvel korábbi 1,232 milliárd eurótól.

Érdekesség, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseinek értékét a részvénybefektetések 1,311 milliárd euróval, az újra befektetett jövedelmek pedig 1,014 millió euróval növelték. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál 2,342 milliárd euró volt a csökkenés, amelyből a kéthetes MNB-kötvény instrumentum megszüntetése 1,407 milliárd eurót magyaráz. A közvetlentőke-befektetéseken belül 2014 harmadik negyedévében a külföldiek befektetései Magyarországon 1,086 milliárd euróval, a magyarok befektetései külföldön pedig 586 millió euróval nőttek - derül ki ugyancsak a jegybank összesítéséből,  amely szerint az Európai Unióval kapcsolatos transzferek egyenlege a harmadik negyedévben 1,417 milliárd eurót tett ki.

Lóránt Károly közgazdász lapunknak kiemelte, hogy az utóbbi években a fizetési mérleg örvendetesen javult és az ország külső adóssága csökkenésnek indult. „Külső adósságunk korábban 140 százalékos volt, jelenleg is magas, 110 százalékos lehet. Ez a külső egyensúlyt jelző folyó fizetési mérleg alakulásának függvénye. Vagyis ha a tendencia hosszabb távon fennmarad, akkor lehetőség van a külső adósság lassú leépítésére” - hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján sem az államháztartás, sem a külső adósság mesterséges leszorítására nem célszerű törekedni.

Róna Péter, az oxfordi Blackfriars Hall oktatója arra mutatott rá, hogy egészségtelenül nagy a magyar gazdaság kitettsége a külső folyamatoknak. A közgazdász hozzátette: a magyar export és import összvolumene meghaladja a bruttó hazai össztermék (GDP) kétszáz százalékát, miközben például Németországban hetven-nyolcvan százalék ez az arány. A többi között emiatt sínyli meg a magyar gazdaság olyan nagyon minden alkalommal a válságokat – zárta mondandóját.