Gazdaság

Mérsékelten nőtt a kiskereskedelmi forgalom februárban

Az NGM államtitkára szerint az emelkedés nagyban köszönhető a béremeléseknek - Az elemzők úgy látják, csak átmeneti a növekedés lassulása

Februárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,8, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A nyers adat 0,2, a kiigazított 0,3 százalékponttal alacsonyabb a hónap elején közölt első becslésnél.

A mérsékelt növekedésben a magas bázis hatása is szerepet játszott - írták a jelentésben. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 3,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

NGM: Jó hatással voltak a béremelések a forgalomra
A kormány szerint jó hatással volt a kereskedelmi forgalomra a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum idei 15, illetve 25 százalékos emelése - mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatokra reagálva. 

Pomázi Gyula hozzátette: az inflációs és foglalkoztatási adatok az év további részére a kiskereskedelmi forgalom volumenének fokozott növekedését teszik lehetővé. 
A helyettes államtitkár szerint az élelmiszeripari fogyasztások stagnálnak, a nem élelmiszer ipari fogyasztások viszont folyamatos növekedést mutatnak. Mindez azzal magyarázható, hogy egyebek mellett nőtt a gyógyszertermékek, a számítástechnikai berendezések, illetve az internetes kereskedelem forgalma az előző év azonos időszakához képest.

Az első becsléshez képest az üzemanyag-fogyasztás 1,4, az élelmiszerforgalom 0,2 százalékponttal alacsonyabb, a nem élelmiszer jellegű cikkek kereslete 0,1 százalékkal magasabb lett. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem februári forgalma folyó áron 688 milliárd forint volt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem tavaly februárival megegyező forgalmán belül az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,0 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,6 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,2 százalékkal emelkedett. Növekedtek az eladások a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (4,9 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (4,3 százalék), az iparcikk jellegű vegyes- (2,4 százalék), a bútor-, műszakicikk- (1,9 százalék), valamint a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben (1,1 százalék). Ezzel szemben 8,3 százalékkal csökkent a forgalom volumene a használtcikk-üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 16 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 0,7 százalékkal nőtt. A korábbi időszakokhoz képest alacsonyabb forgalomnövekedésben a magas bázis hatása játszott szerepet, magyarázta a KSH.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,2 százalékkal nőttek.

Az év első két hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalma 2,3 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,7, a nem élelmiszer kiskereskedelemben 3,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,7 százalékkal nőtt az értékesítés.

Az elemzők szerint csak átmeneti a forgalom növekedésének lassulása

Csak átmeneti lehetett a februári kiskereskedelmi forgalom lassulása a makrogazdasági elemzők szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta: a forgalom növekedésének lassulása azért is meglepő, mert a gyors ütemű béremelkedés és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmi mutatók azt sugallták, hogy idén is lendületesen bővülhet a kiskereskedelmi forgalom. Úgy vélte, hogy az adat még nem ad okot aggodalomra, a megingás csak átmeneti lehetett, és a következő hónapokban újból gyorsulhat a növekedés.

Az erőteljes revízió oka részben a tavalyi magas bázis is lehetett, illetve szezonális hatással magyarázható, mivel tavaly februárban egy munkanappal több volt. A bérdinamika továbbra is a kiskereskedelem erősödésére utal. Az élelmiszerkereskedelmen belül az élelmiszer, ital és dohányáruk csökkenése a jövedéki adó emelésből adódhatott, ami visszavetette a dohánytermékek iránti keresletet. Az Erste Bank becslése szerint 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben, és a növekedés gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja, ez lesz az egyik legfontosabb hajtóerő idén is. 

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője elmondta: a februári hónap csalódást jelent a kiskereskedelmet tekintve, elméletileg ugyanis a bérkiáramlás mértékéből arra lehetett volna következtetni, hogy nagyobb emelkedést mutat a forgalom. Azt is megjegyezte, hogy vélhetően azért nem tud a várt ütemben bővülni a forgalom, mert tavaly jelentős fehéredés zajlott le az ágazatban. Az elemző szerint kérdéses, hogy a februári kiskereskedelmi adat átmeneti hatásnak tekinthető-e és a következő hónapokban majd felpörög-e a forgalom. Fontos lesz majd azt is látni, hogyan alakultak a megtakarítások az első negyedévben. Németh Dávid szerint az év első három hónapját tekintve a kiskereskedelmi forgalom márciusban lesz kimagasló, a bővülés vélhetően eléri a januári szintet, de a februárinál mindenképpen jobb lesz.