Gazdaság

Mélybe taszították a rubelt

Megroppant az orosz gazdaság, felére esett a vállalati részvények értéke, és a jegybank kamatemelése sem jelentett megoldást

Hatalmas árfolyamválság tombol Oroszországban: a rubel zuhan, napról napra folyamatosan veszít értékéből, tegnap 73 fölött is járt a dollárral szembeni kurzus. Úgy tűnik, nem segít a jegybank kamatemelése sem. Szakértők szerint terebélyesedik a reálgazdasági válság. Eközben a magyar tőzsde is padlóra került az orosz események miatt.

rubel 20141217
A moszkvai elemzők is borúsan látják a jövőt (Fotó: Reuters - Maxim Zmeyev)

A rubel gyorsuló ütemű zuhanását az orosz jegybank az alapkamat brutális emelésével próbálta meg ellensúlyozni: 10,5 százalékról 17 százalékra emelte meg az irányadó rátát, amely már tegnap életbe is lépett.

A jelek szerint mindhiába avatkozik be a moszkvai központi bank: az amerikai dollár szembeni kurzus percről percre rekordokat döntött tegnap is, már 73 fölött is járt az árfolyam.

Az orosz–ukrán krízis, miként azt korábban számos gazdasági szakértő várta, orosz gazdasági válsággá terebélyesedett. A negatív hullám az orosz részvénypiacot sem kerülte el, az orosz értékpapírok indexe, az RTS az idén már értékének felét el is veszítette. Elemzők a gazdasági kilátásokat is igen borúsan látják: az egyre komolyabb problémák miatt az elemzők sorra vágják vissza a vállalati profitnövekedési kilátásokat, ami a részvénypiaci árazásban is mély nyomot hagy.

A Portfolio.hu internetes portál elemzésében rámutatott, hogy 2013-ban Oroszország teljes exportbevételének mintegy hetven százalékát az olaj- és a földgáz-értékesítés adta, ezen belül is a legnagyobb részt a kőolaj-értékesítés tette ki. „Látható tehát, hogy az orosz gazdaság szempontjából kritikus az olajexportból származó bevételek alakulása. Oroszország most issza meg a levét annak, hogy az utóbbi években, főként a legutóbbi pénzügyi válságot követően nem tett kellő mélységű strukturális reformokat, hogy csökkentse a gazdaság erőteljes függőségét az olajtól” – derül ki az összefoglalóból.

A rubel jelentős mértékű leértékelődése várhatóan negatív hatást gyakorol a társaság negyedik negyedéves eredményeire – közölte a Richter a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Az orosz események hatására az oroszországi kitettséggel bíró magyar cégek részvényei is padlóra kerültek tegnap. Az OTP árfolyama több mint hét százalékot zuhant, míg a Richter árfolyama több mint öt százalékot esett.

Ide tartozik, hogy folytatódik a „vérengzés” az olajpiacon is, az árfolyamok nagy lendülettel estek, a Brent hordónkénti ára hatvan dollár alá került.

A befektetők egy részét az OPEC elnökének hétvégi szavai is elbizonytalaníthatták, bár összességében az olajpiaci esés mögött álló fundamentumok ugyanazok: a kereslethez képest túl sok van belőle.


„Ütik” a forintot is, de kezelhető a helyzet

Az orosz gazdaság megroppanása miatt térségünk, Kelet-Közép-Európa kockázata is növekszik. Ennek tudható be, hogy az euróval szemben tegnap délelőtt már a 311-es szint fölé ugrott a forint, délutánra pedig 314-ig, ami új három hónapos forintmélypontot jelent. A napokban Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György MNB-elnök is utalt arra, hogy számítanak az ország elleni pénzügyi támadásra. Egyébként a helyzet teljesen kezelhetőnek tűnik, hiszen a devizahitelek kivezetése megkezdődött: az árfolyamot fixálták, és a bankok beszerezték a forintosításhoz szükséges devizát, továbbá nagyobb devizakötvény-lejáratunk is csak jövő februárban lesz. Ilyenkor persze felmerül, hogy elegendőek-e a nemzetközi tartalékaink. Miután a devizatartalékunk több mint 33 milliárd eurót tesz ki, és ebből kilencmilliárd eurós tételre lesz szükség a devizakölcsönök átváltásához, ezen a téren is jól állunk. A ránk vonatkozó közgazdasági szabályozás szerint ugyanis 22-23 milliárd eurónyi devizatartalék szükségeltetik.