Megszületett a megállapodás a minimálbérről

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúban a bérmegállapodás kapcsán kijelentette: a szakszervezetek olyan helyzetben vannak, hogy csak ilyen, pár százalékos béremelést tudnak elfogadni. "Mi, a kereskedelmi ágazatban minimum öt százalékos béremelést szeretnénk, mert az itt dolgozók 2013-ban nagyjából nyolcezer forinttal kerestek kevesebbet az átlagbérnél. Ezt viszont nem a kormány hibájának tartom" - mondta.
Bubenkó úgy látja, hogy egyrészt nem elég erős a szakszervezetek közötti együttműködés, illetve, hogy a "vezetőik kettős beszédet folytatnak: mást mondanak és ígérnek a munkavállalóknak és mást a munkáltatóknak". Az érdekvédő szerint következetesebb szakszervezeti munkára, a vezetők és a tagok közötti kölcsönös számonkérésre és erősebb társadalmi kontrollra valamint paradigmaváltásra volna szükség.
A szakszervezeti vezető alapvetően jó dolognak tartja a párbeszédet, ugyanakkor véleménye szerint nem feltételnül a kormány feladata küzdeni a szóban forgó témákban. "A bérekkel és a munkakörülményekkel kapcsolatos harcokat a munkavállalóknak, illetve a szakszervezeteknek kellene megvívniuk a multikkal. Az ő bőrükre meg ugyanis a játék, amikor a nem megfelelő munkafeltételek miatt károsodik a fizikai és pszichikai egészségük" - mondta Bubenkó.

Csaknem két éve tart a bérek vásárlóértékének emelkedése, míg négy év alatt 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Huszonkét éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most, amikor 4,2 millió ember dolgozik az országban, 360 ezerrel több, mint egy éve – tette hozzá. Az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában – jegyezte meg. A munkahelyvédelmi lépéseknek köszönhetően több mint 800 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen és gyesről visszatérő ember munkahelyének megőrzéséhez sikerült hozzájárulni - mondta.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében kiemelte: megfelelő megállapodást kötöttek. Kiemelte: tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Elrendezték az év végén kivezetésre kerülő „nagy port kavart” korkedvezményes nyugdíj ügyét, abban viszont egyetértés van, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek - tette hozzá.

Az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést – tette hozzá.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében üdvözölte a megállapodás létrejöttét, előremutató eseménynek nevezte, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók több kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Úgy véli, nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez, a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez. Azt mondta: az elmúlt két évben mintegy 3 százalékkal jobban emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció indokolt volna, ami 3 év alatt körülbelül 8 százalékos reálbér emelkedést jelentett.