Megizzasztja a brit gazdaságot a Brexit

Alapvető fontosságú importtermékek jelentős drágulásához vezethet, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének napjáig nem tud kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni azzal a többtucatnyi külső partnergazdasággal, amellyel az Európai Unió (EU) teljes jogú tagjaként jelenleg vámmentesen vagy nagyon alacsony vámokkal kereskedik – derült ki a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) tanulmányából. A BRC kiemeli, hogy az EU-nak 73 külső országgal van kedvezményes vámfeltételeket biztosító kereskedelmi megállapodása, és ezeknek az egyezményeknek Nagy-Britannia is haszonélvezője. A szervezet szerint azonban ha nem sikerül e megállapodások feltételrendszerét kétoldalú szerződésekkel érvényesíteni, akkor a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontja utáni első napon, 2019. március 30-án Nagy-Britanniában hatályukat veszítik az EU által kötött egyezmények. A BRC öt olyan importtermék-csoportot azonosított, amely kiskereskedelmi szinten különösen árérzékenynek bizonyulhat a jelentősen megemelkedő vámokra: a ruházati cikkek, a gyümölcsök és a zöldségfélék, a borok, valamint a tengeri hal. Az MTI beszámolójából kiderül, a brit import 58 százaléka érkezik az EU-ból, illetve azokból a gazdaságokból, amelyekkel az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszerénél jóval kedvezőbb vámfeltételeket nyújtó megállapodása van.

A szövetség kimutatta, hogy a Törökországból – Nagy-Britannia első számú nem uniós ruhaimportforrásából – érkező ruházati termékeket a jelenlegi teljes vámmentesség helyett tizenkét százalék vám terhelné, ha a brit EU-tagság megszűnésének másnapjáig nem sikerül az Európai Unió és Törökország kereskedelmi megállapodásának feltételrendszerét a kétoldalú brit–török kereskedelemben érvényesíteni. Ugyanez érvényes a Tunéziából importált ruházati cikkekre. További hatalmas drágulás, akár tízszázalékos is lehet az Egyiptomból érkező gyümölcsféléknél, a marokkói zöldségeknél és a Skandináviából beszerzett halaknál is. A BRC tanulmánya szerint mindez óhatatlanul az alapvető élelmiszerek és ruházati termékek kiskereskedelmi árának növekedéséhez vezetne Nagy-Britanniában, még további terheket róva a brit fogyasztókra, akiknek pénzügyi helyzetét már most is alaposan kikezdi a gyorsuló infláció. A tizenkét havi brit infláció a múlt hónapban 3,1 százalék volt.