Gazdaság

Meghozta döntését a Kúría

Tisztességtelen az árfolyamrés, szigorú feltételekhez kötött az egyoldalú szerződésmódosítás

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött - mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében. Ezzel a bíróság a korábbi Kásler-perben meghatározott álláspontot tette jogegységi határozattá.

 

Erősödni kezdett az OTP részvénye a döntés bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óta után 10 perccel 4540 forinton állt.

Meghozta jogegységi döntését a Kúria a devizahitelekről, amelyek a 2013 decemberében már meghozott jogegységi határozatból kimaradtak. A jogegységi döntés nem a bankokra vonatkozik, nem lehet visszamenőleges hatálya. A döntés a bíróságok számára nyújt mankót, hogy a konkrét döntésekhez használják fel a határozatot. Ezt követően minden esetben a bíróságok mérlegelési feladata, hogy az adott kérdésben döntést hozzon.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.  

Az LMP képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük és ezt az összeget fizessék is vissza. Schiffer András kérdésre válaszolva közölte, hogy indítványuk a folyamatban lévő ügyekre vonatkozik. A már lezártak esetében azt várják, hogy a kormány álljon elő egy javaslattal, amelyik azok kárvallottjaival foglalkozik – tette hozzá.

Az LMP társelnöke arra emlékeztetett, hogy pártjuk korábban javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a devizalapú ügyletek során ne lehessen a bírói utat megkerülni, de azt a parlament plenáris ülésén „lesöpörték”. A Kúria döntését elemezve viszont kijelentette, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamkockázat ügyében a bíróságnak kell mérlegelnie azt, hogy tisztességtelen volt-e az ügylet. Ez viszont csak azok esetében lehetséges, akik bírósághoz tudnak fordulni, mert akik végrehajtható közjegyzői okiratot írtak alá, azok el vannak zárva a bírói úttól – hívta fel a figyelmet.

Véleménye szerint most itt az alkalom támogatni az LMP ebben az ügyben benyújtott javaslatát. Hozzátette, újra beterjesztik azt az indítványukat is, amelyik szerint a devizalapú hitelek esetében csak jogerős bírói ítélet birtokában lehetne végrehajtást kezdeményezni.