Megéri a magasabb törlesztőrészlet

A tavaly forintosítással érintett, korábbi árfolyamgátas devizaalapú jelzáloghitel-szerződéseknél a forintosítási törvény külön kedvezményszabályt határozott meg. Eszerint az egykori árfolyamgátasok törlesztőrészlete 2015 februárjától – azaz a forintosítást követően – nem haladhatja meg a januári törlesztés mértékét. A korlát az adott szerződésre megkötött árfolyamgát kezdetétől hatvan hónapig érvényes. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében ezért felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy az említett időszak letelte után meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás fizetését, amely a törlesztőrészletek növekedését vonja magával.

Minél hosszabb a futamidő, az adósnak összességében annál nagyobb összeget kellene fizetnie kamatként ugyanazon hitel kapcsán. Az MNB ezért már a forintosításkor fogyasztói tájékoztatóban hívta fel a figyelmet arra a törvényi lehetőségre, hogy az érintett adósok – ha anyagilag megtehetik – a hatvan hónapos periódus alatt kezdeményezzék pénzügyi intézményüknél szerződésük módosítását, és vállalják a magasabb törlesztőrészlet fizetését. E lépés kétségtelenül a havi törlesztés átmeneti növekedésével, illetve esetlegesen szerződésmódosítási díj megfizetésével jár – törvény adta kedvezmény viszont, hogy a módosítást nem kell közjegyzői okiratba foglalni, tehát ennek nincs költsége. Cserébe azonban az árfolyamgát hatvanadik hónapja után az adósok elkerülhetik a törlesztőrészletek jelentősebb emelkedését, továbbá a futamidő kitolódásának kockázatát.

Palkó István, a Portfolio.hu vezető elemzője rámutatott, hogy tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, csaknem 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. És csak körülbelül huszonötezren voltak, akiknek megmaradt. Ez volt az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Arról sokan megfeledkeztek, hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek következményeként, akinek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozása, az árfolyamgátba való belépéstől számítva öt év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhe megemelkedésére számíthat. A bankok többsége pedig nem hívta fel ügyfelei figyelmét erre a veszélyre – mutatott rá a közgazdász.

Két évre a nemzeti bank inflációs céljától

Alapvetően a rendkívül kedvező költségkörnyezet, az olajárak és ezen keresztül az üzemanyagárak csökkenése miatt lett negatív, mínusz 0,3 százalékos az infláció jú­liusban – mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a köztévében. Az alacsony infláció kedvez a gazdaságnak, mert nő a jövedelmek vásárlóértéke, többet fogyasztanak az emberek – tette hozzá a szakember, megjegyezvén azt is: a jegybank legutóbbi inflációs előrejelzésében arra számított, hogy fokozatosan elkezd emelkedni az infláció. Ám azóta kiderült, hogy a mutató várhatóan idén és jövőre is a háromszázalékos cél alatt alakul, vagyis a cél csak 2018 első felében érhető el.