Még több hitel dőlhet be

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a minap mutatta be a Hitelintézeti Szemle legújabb számát. Ebben a szakértők egyöntetűen azt állapítják meg, hogy a svájcifrank-névértéken nyilvántartott hitelek elterjedése nagyobb kockázatot jelentett az eurónál, hiszen válságkor a svájci frank menedékvalutaként nagyobb mértékben erősödött.

A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése szempontjából a szűk keresztmetszetet mindenképpen a jegybank megfelelő devizatartalék-szintje jelentette, amely 2014-ben, a forintosításkor – a 9,1 milliárd eurós összeget levonva is – meghaladta az éven belüli devizakötelezettségeket. Továbbá a devizahitel-állomány is jócskán csökkent, a korábbi évek tizenkilencmilliárd eurós szintjéről kilencmilliárd euróra. Az adatok azt mutatják, hogy alulbecsülték az árfolyamkockázatot a lakossági devizakitettség felépülésénél a stabil hazai árfolyam miatt a lakossági szereplők és a bankok is.

Az MNB idén december végével az autóhitelek forintosításának lezárásával sikeresen kivezeti a devizahiteleket a hazai bankrendszerből. Fontosnak nevezték, hogy elsősorban a lakosság és a bankrendszer számára a devizakockázat megszűnt ugyan, de a hitelek így sem kockázatmentesek. Az igaz, hogy a fair bank törvény miatt a pénzintézetek nem tehetnek egyoldalú kamatemelési lépéseket, de a lakosság számára a kamatkockázat nem szűnt meg. A szakértők hangsúlyozzák: nem dőlhet hátra tehát és nézheti karba tett kézzel a folyamatokat a hazai felügyeleti szerv, hiszen a kamatkockázatok miatt a nem teljesítő hitelek felépülése várható a jövőben. A lakosságot tehát fel kell készíteni egy magasabb kamatkörnyezetre – figyelmeztetnek. A jegybank ugyan az alapkamat emelését 2017-re teszi, ám a kamatkockázat miatti magasabb törlesztőrészletek jövőbeni tényét a hiteladósok számára a jegybanknak folyamatosan és előrelátóan kommunikálnia kell. Továbbá szükséges a lakosságra vonatkozó pótlólagos limiteket, szabályokat meghozni az adósságfékszabály mellett.