Gazdaság

Meg kell duplázni a turisztikai szektor átlagjövedelmét

A biztonság és a szakemberhiány is téma volt a Századvég gazdaságkutató Turizmus konferenciáján

Meg kell duplázni a jövő évben a turisztikai szektorban elérhető átlagjövedelmet, ami nettó 103 ezer forint volt 2015-ben - mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója egy szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.

Guller Zoltán576x356
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója felszólal a Századvég Gazdaságkutató Zrt. turisztikai konferenciáján - MTI Fotó: Kallos Bea

Guller Zoltán a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által szervezett Turizmus konferencián rámutatott: a vállalkozók és a munkavállalók érdeke is a bérhelyzet rendezése az ágazatban, amelyet tarthatatlannak nevezett. Hiába minden fejlesztési forrás, ha nem lesz munkaerő - mondta. Végig kell gondolni, hogy az állam mit tud tenni annak érdekében, hogy ez a cél meg tudjon valósulni. Az MTÜ közös gondolkodásra hívja az ágazat szereplőit - tette hozzá.

Szállodaszövetség: Megvalósítható a bérek emelése
Megvalósítható a bérek erőteljes emelése a turizmusban, a bérszínvonal emelésének szükségessége egyértelmű Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének újonnan megválasztott elnöke szerint.
Az elnök szerint ez nem elképzelhetetlen, ha az állam is hozzá tud járulni. A szállodaszövetség örömmel fogadta a turisztikai ügynökség ágazati béremelésre tett javaslatát. A szálláshelyek áfájának csökkentése három éve a legfontosabb lobbitémájuk, hogy a keletkező többletet a bérekre fordítanák, nem a profitot szeretnék növelni - mondta.
Kiemelte: az iparágban foglalkoztatottak bére a nemzetgazdasági átlag mindössze 60 százaléka. Ezen mindenképpen javítani kell, hogy az eredményesség ne romoljon, az áfacsökkentés erre egy alternatíva lehet - fűzte hozzá. Az ágazat munkaerő-megtartó képessége 2010-óta csökken.
Örömmel fogadták a javaslatot, és szeretnék jobban megfizetni a dolgozókat, mert nehezen találnak munkaerőt - mondta Döbröntei Ildikó, a Káli Art Inn Köveskál ügyvezető igazgatója.Szavai szerint eljött az idő Magyarország számára a paradigmaváltásra, amire régóta nem volt példa a turisztikai szektorban. Mint mondta, komplex, globális átalakulásra van szükség, ami a szembenézéssel kezdődik. Hiába jön évről-évre több turista, és nő a belföldi turizmus, nyíltan beszélni kell az ágazat alapvető problémáiról, a jövedelmezőségéről, a munkaerő problémáról, és a képzési rendszer sajátosságairól - mondta. Szeretnék elérni, hogy a turisztikai szektor két év alatt megduplázza teljesítményét. 
A kormányzat nyitott a jogszabályi könnyítésre, az adó-, járulék-, vagy áfacsökkentésre, eddig soha nem látott forrásokat fordít turisztikai fejlesztésre - sorolta. Ugyanakkor az ágazat szereplőitől azt várják, hogy az országmárka vagy térségi márka építéséhez járuljanak hozzá kampányfinanszírozással, illetve vegyenek részt a bérhelyzet rendezésében.
Szeretnék elérni, hogy 2018. január elsejétől valamennyi szálláshelyen olyan szoftver fusson, ami be lesz kötve az adóhatósághoz. Ennek az előkészítése zajlik - mondta.
Közölte: várhatóan ősszel bemutatják Magyarország rövid, közép-, és hosszú távú turisztikai stratégiáját.

Az egy évvel ezelőtt létrejött turisztikai ügynökségben új irányt jelentenek a térségi szintű fejlesztések, ahol koncentráltan valósul meg az élmények és szolgáltatások fejlesztése - sorolta.
Eddig nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségek a Balaton, Sopron-Fertő tó térsége, a Tokaj-Felső-Tiszavidék és Nyírség. A tervek szerint ebben a fél évben Dunakanyar, Budapest, Debrecen, Tiszta-tó, és Hortobágy kiemelt fejlesztési térségek kaphatnak támogatást.

Egy korábbi kormánydöntés szerint a Balatonnál 367 milliárd forint, Sopron és térségében 60 milliárd forint, a Felső-Tisza vidékén 100 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések. A területi operatív programban (TOP) turisztikai fejlesztésekre ebben az uniós ciklusban további 102 milliárd forint áll rendelkezésre.

A biztonság és a szakemberhiány is téma volt a konferencián
A turizmus és a biztonság összefüggéseivel, a turizmusban dolgozók bérkilátásaival, a fesztiválturizmussal és az ágazatban tapasztalható munkaerőhiánnyal is foglalkoztak az előadók a konferencián.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a terrorcselekmények turizmusra gyakorolt hatásáról szóló előadásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy minden terrorcselekmény visszaveti a turizmust. Hozzátette, hogy biztonságpolitikai szempontból új helyzet alakult ki a világban az elmúlt években; a migránsokkal szemben Európa védtelen, a világban napi 20-22 háború zajlik, a második világháború óta nem volt egy békés nap sem. 
Zsidai Zoltán Roy közgazdász, étteremtulajdonos és gasztroszakember a munkaerőhiány enyhítésére tett javaslatot, úgy vélte egyszámjegyű áfával, a bérterhek csökkentésével, és a szervízdíj áfamentességével jelentősen nőhetnének az átlagbérek, amivel a külföldön dolgozókat is vissza lehetne csábítani az ágazatba. Úgy vélte, az állam a megfelelő szabályozói változásokkal lökést adhatna a szektornak. Megjegyezte, hogy a turizmusnak eddig nem volt stratégiája Magyarországon, amit annak neveznek, az inkább "gyenge főiskolai dolgozat" . A versenyképes gasztronómiához és turizmushoz ebben is eredményt kell elérni - mondta. Soha nem volt akkora az esélye a szektornak a magyar gazdaság legerősebb ágazatává válnia, mint most - összegezte.
Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója arról beszélt, hogy a világturizmusban komoly verseny zajlik. Az  ország adottságai megvannak, a rendezvényekben "jól állunk", a konferenciaturizmus élénkítéséhez azonban szükség lenne a régóta tervezett, nagy befogadóképességű, új kongresszusi központra. 
A fesztiválturizmusról szólva hangsúlyozta, hogy jól meg kell különböztetni egymástól a rendezvényeket, azért, hogy nemzetközileg is vonzóak legyenek és több látogatójuk legyen. A Magyar Turisztikai Ügynökségnek fel kellene mérnie, hogy milyen rendezvényeknek lehet ilyen sikere, és csak azoknak kell állami segítség - mondta.
Regős Gábor, a Századvég kutatócsoport vezetője is azt erősítette meg, hogy szükség van béremelésre az ágazatban. Elmondta: a turizmusban a bérek a régióban a legalacsonyabbak, miközben az áfakulcs sem versenyképes, az uniós átlag ugyanis 11 százalék. Az áfacsökkentés miatti költségvetési kiesés 25 milliárd forint lehet, nagyobb költést feltételezve a nemzetközi turizmusmarketing miatt - mondta.
Ismertetése szerint a turizmus a GDP 1,7 százalékát adja közvetlenül, közvetve 3,1 százalékát, a teljes foglalkoztatás 7,8 százalékát jelenti. A bruttó bér 2016-ban 166 ezer forint volt az ágazatban, míg a nemzetgazdasági átlag 263 ezer forint. A belföldi turizmusnak a vidék munkahelymegtartó képességében óriási szerepe van, a SZÉP-kártya fontos eszköze a belföldi turizmus élénkítésének - mondta. A régiós összehasonlítás szerint foglaltságban nem vagyunk lemaradva, de az átlagos szobaárban igen, így kevesebb bevételt tudnak elérni a magyarországi szállodák - jegyezte meg.